Beírassam bölcsibe vagy ne írassam be?
Kisgyerekes családokban örök dilemma: mikor menjen bölcsődébe a gyerek? Hiszen a bölcsi mellett és ellen is vannak érvek. Van, aki szerint egy ilyen kisgyereknek még csak az anyukájára van szüksége, ezért mellette a helye – az édesanyjának meg a gyerek mellett –, míg sokan arra hivatkoznak, hogy azért siettetnék a közösségbe menést, mert egy 1,5-2 év körüli gyerek már „unatkozik” otthon kettesben a mamával és gyerekközösségbe vágyik.
Nyilván nincs mindenkire érvényes recept, de érdekes végigolvasni néhány véleményt, szempontot és nem utolsósorban a gyermekpszichológus tanácsait is.
Először egy segítségkérő poszt a Redditről:
„Sziasztok! Szeretném kikérni a véleményeteket. A fiam áprilisban lesz 2 éves, és vacillálok, hogy beírassam-e majd magán bölcsibe. Anyagiak szempontjából otthon tudok maradni és valószínű, hogy otthon is maradok mert terveznénk kis tesót. Egyedül egyébként azért íratnám be, hogy legyen társaságban is, mert nagyon szereti a gyerekeket. Heti 3 napra vinném egyébként „csak”, de ezen is sokat gondolkozom, hogy szüksége-e van erre egyáltalán. Ti hogy látjátok ezt a témát?”
Van, aki szerint pár nap hetente direkt jót tesz a gyereknek:
„Nekem másfél volt a kisfiam, amikor heti 3 napra bölcsibe ment. A legjobb döntésnek bizonyult, irtó aktív, szociális gyerek volt már akkor is, és én egyedül nem tudtam volna annyira és olyan változatosan lekötni, mint ahogy ez a bölcsiben történik. Rengeteget fejlődött a szókincse is, élvezi is a gyerektársaságot, a saját korosztályát, most már államiba jár minden nap. Egyáltalán nem bántam meg, nagyon szereti, és szerintem az alkalmazkodásban is sokat segít a későbbiekben is (mi nem tervezünk tesót). Ráadásul neked is nagyon jó lesz a kistesó előtt némi szabadidő.”
Egy másik anyuka szintén a szociális készségek fejlődését említi a bölcsőde legnagyobb előnyeként:
„Másfél éves lesz a lányom májusban, szeptemberben kezdi a bölcsit. Nincs szükségünk a pénzre, amit keresek, de szerintünk jót tesz neki. Van egy kis barátja és rengeteget tanulnak egymástól, nagyon szeretnek együtt játszani. Mi itthon egy sokkal „ingerszegényebb” környezetet tudunk nyújtani neki, de főleg buborékban lenne. Három napra írattuk be, de nem kötelező minden nap vinni, majd ahogy lesz kedvünk, fizetni így is, úgy is kell. A kérdésedre, hogy vajon szüksége van-e rá: nem hiszem, de szerintem még jól is elsülhet.”
Van, akinek a gyereke többet beteg, mint nem, mióta bölcsibe jár, de még így is jónak és hasznosnak tartják az ott töltött időt:
„Magán bölcsibe jár a nagyobbik fiam, 2 éves volt nyáron, szeptemberben kezdte. Mindenképpen ment volna bölcsibe, de lett kistesója is. Sokat beteg ő is, eddig két hét volt a leghosszabb idő, míg járt, de nagyon szereti így is. Sokat fejlődött a beszéde és a magatartása is. Nagyon eleven, szociális gyerek, imádja a bölcsit, a beszoktatás simán ment nála. Igazából sír, ha beteg és nem mehet bölcsibe, illetve mikor megyek érte délután, sokszor még maradni akar játszani. Nagyon jó döntés volt, nekem is segítség így a tesó mellett, illetve neki is jó kis móka, főleg így télen, amikor kevesebb a gyerek mindenhol.”
Nagyjából ugyanez a tapasztalata a következő anyukának is:
„Október óta jár a fiam bölcsődébe és 15 napot járt eddig. A beszoktatás első hetét járta végig, azóta három napokat jár, aztán beteg. Szóval az állandó betegség miatt szinte alig jár, viszont mikor megy, akkor itthon is vannak jelek, hogy mennyit ügyesedik, önállósodik. Leveszi a cipőjét, kabátját, mikor haza ér. Nagyon sokat ad, csak sajnos a betegségek közbe szólnak.”
Van, aki határozottan a bölcsőde ellen van:
„Szerintem ne vidd. Ha otthon vagy úgyis, te is tudsz vele olyan programokra menni, ahol más gyerekekkel lehet. Ilyen kicsiként még nem igazán érdeklik amúgy őket a többiek, nagyrészt magukban játszanak. Ráadásul ahány betegséget onnan hazahordana, hát elég lesz majd az oviban megküzdeni vele.”
Ezt azonban egy másik anyuka saját tapasztalatai alapján cáfolja:
„A bölcsiben rengeteget játszanak együtt, mikor megyek érte, mindig valakivel molyol épp, csomót „beszélgetnek”, nagyon motiváló is például szobatisztaság, önálló evés, öltözés szempontjából is, ha látja a többieket. Naponta van valami kreatívkodás, rengeteg dalt és mondókát hallok itthon újonnan. Szóval pont, hogy érdekli őket a többi gyerek. Gyerekfüggő az is, ki mennyit beteg, az én kisfiam szeptember óta jár az új bölcsibe, összesen ha másfél hetet hiányzott a szűk fél év alatt.”
És végül egy szakember is hozzászólt a beszélgetéshez:
„Mint kisgyermeknevelő szólnék a témához. Az ilyen korú gyermekek kifejezetten jól érzik már magukat bölcsiben, sok pozitív hatása is van például a szobatisztulás, önállósodás, szociális kapcsolatok terén. De azt érdemes tudni, hogy bölcsiben, sőt kisóvodás korban is inkább csak „együttlét” van, tehát nincs közös játék, egymás mellett játszanak. Természetesen vannak már kezdeményezések, de a közös játék az óvodáskor jellemzője. A betegségek pedig vagy elkerülnek vagy nem. Ha betegeskedős típus, akkor az oviban is az lesz valószínűleg, hiszen ott más bacikkal és vírusokkal találkozik majd.”
Mit mond a gyermekpszichológus?
Hatalmas ellentétek feszülnek a fórumokon a szülők között, mikor menjen, menjen-e egyáltalán bölcsődébe a gyerek. Jó-e a bölcsi vagy káros a gyermek fejlődésére nézve? Egyes nézetek szerint 3 éves korig mindenképpen az édesanyja mellett a helye a gyereknek, míg a másik oldal azt vallja, hogy a szocializáció és az önállóságra nevelés szempontjából is hasznos a közösség.
Őszintén szólva ezekre a kérdésekre szakmailag sem lehet egyértelmű válaszokat adni. Mint mindig, ebben az esetben is az a fontos, hogy egyedileg mérlegelje a család a saját helyzetüket. Nyilván, ha az anyukának vissza kell menni dolgozni és másként nem tudják megoldani, akkor adott a helyzet, valahogyan meg kell oldani a gyermek felügyeletét.
Bölcsőde 1 éves kor alatt
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a gyermeknek 1 éves kor alatt leginkább az édesanyja mellett a helye. Amennyiben ez nem megoldható, úgy a legjobb, ha egy állandó felnőtt (nagyszülő, bébiszitter) vigyáz rá a saját otthonában.
Bölcsőde 1–2 éves korban
Szakmai berkekben is két táborra oszlik, hogy jó-e a gyermeknek vagy sem a 2 éves kor előtti bölcsődekezdés. Mellette szóló érv, hogy fejleszti a szociális, értelmi és kognitív képességeket. Ellene szólhat a nehéz beszoktatás, a túl sok távollét az anyától, és korán kezdve a stabil kötődés kialakulásának nehézsége.
Bölcsőde 2 éves kor után
Kétéves kor után már érthetőbb, ha a szülő azt érzi, kevés a gyereknek csak az otthonlét. De nem minden gyermek érett 2 éves kor után a bölcsőde kezdésre. Ha már lehetőség van megismerni a leendő gondozókat, akkor az legyen az elsődleges szempont, ki fog rá vigyázni, hiszen akkor fogja igazán szeretni a közösséget, ha tud kötődni az őt gondozóhoz.
Forrás: Gyermekpszichológus blog, Reddit
Fotó: Freepik