Beteg gyerekkel is repülök, közöd?
Egy gyereknevelési oldalon egy anya elismerte, hogy nem hagyta veszni a családi nyaralásra befizetett vagonnyi pénz és bizony felszálltak a repülőgépre a fertőző beteg gyerekkel. Sokaknak nem tetszett. A szakértők tippeket adnak a helyfoglaláshoz, ha el akarjuk kerülni a beteg utastársakat. De melyik egy repülőgép legmocskosabb pontja?
A végére pedig egy érdekességet hagytam.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy anya kapott hideget-meleget, amikor a Mumsnet oldalon bevallotta, hogy beteg gyerekkel készülnek felszállni a repülőgépre egy családi pihenésen. Az 5 éves gyerek akkor már két napja folyamatosan hányt, amikor a családnak indulnia kellett egy közös üdülésre, ami egy 7 órás repülőúttal kezdődött, és amire nem mellesleg már több mint 2 millió forintnak megfelelő összeget fizettek be. A vélemények két fő csapásirány mentén csoportosultak: felelőtlennek tartották a szülőket egyrészt azért, mert a beteg gyereket nem vitték orvoshoz, ráadásul kitették az utazás okozta tortúrának, másrészt önző módon a többi utas egészségét is veszélyeztették.
Az anya így számolt be az esetről:
„Ma szerda van, és a kisfiam már hétfőn nagyon rosszul van, iskolába se ment, egész nap az ágyat nyomta. Elég hullámzó volt az állapota, egyszer fenn, egyszer lenn. Az egyik pillanatban még fekszik, a másik pillanatban körbe-körbe rohangászik. Azt panaszolja, hogy a szíve környékén fáj. Más panasza nem volt azon kívül, hogy nagyon elesett, és többször hányt is, a végén már csak vizet és epét, és láza is volt. (Saját szerkesztőségi megjegyzésem, hogy vajon hány tünetet kellett volna még produkálnia szegény gyerkőcnek, hogy az anya tényleg elismerje, hogy ez a gyerek bizony beteg.) Viszont hajnali ötkor kelnünk kellene, két óra az út a reptérre és onnan még egy 7 órás repülőút vár ránk. Ha nem megyünk, 6500 fontot bukunk, de még az is fejenként 200 fontba (kb. 70 ezer forintnyi összegbe) kerülne, hogy áttetessük a hotellal az időpontot. A repülőjegyek árát biztosan automatikusan veszítenénk, mivel a légitársaság arra hivatkozna, hogy nem vagyunk repülésre alkalmas állapotban.”
És hogy mit tanácsoltak a szülőtársak?
Némelyek szerint nyugodtan induljon útnak a család, a kisfiú bizonyára hamarosan jobban lesz.
„Tudom, hogy megköveznek érte, de én elindulnék. Ha ennyire hullámzó a gyerek állapota, akkor ez azt jelzi, hogy kifelé jön a betegségből”
– írta egyikük. (Ez nettó hülyeség - a szerk.) Mások szerint, ha már két napja is beteg volt, akkor biztosan úgysem fertőz már. (Ez is nettó hülyeség egyébként.) Valaki más ügyes kis gyakorlati tanácsként írta, hogy a család hazudja azt a személyzetnek, hogy ez csak a repüléssel járó szokásos rosszullét a gyereknél, korábban semmi baja nem volt. A lázról meg mélyen hallgassanak.
A másik oldalon álltak azok a kommentelők, akik önzőséggel vádolták a szülőket.
„Nos, inkább megkockáztatják, hogy egy teljes repülőgépnyi turistát megbetegítenek és tönkreteszik a nyaralásukat, megér ennyit akármennyi pénz?”
− írta valaki.
„Én nem indulnék el. Az a pénz már úgyis elment, akár elindulnak, akár otthon maradnak ápolni a gyereket. Egy 7 órás repülőút nagyon megterhelő, és ő még csak 5 éves”
– írta valaki más.
„És arra nem gondolnak, hogy azok is ugyanúgy kifizették a 6500 fontot a nyaralásra, akiket éppen most készülnek megfertőzni és tönkretenni a pihenésüket?”
– tette fel a kérdést a harmadik kommentelő.
Sokan azt rótták fel a szülőknek, miért nem kötöttek biztosítást. Az anya később elismerte, hogy „megtanulták a leckét”.
Hová üljünk a repülőgépen, hogy semmit ne kapjunk el?
Egyébként éppen mostanában olvastam egy kutatásról, amiben azt vizsgálták, milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy elkapunk-e valami nyavalyát a repülőgépen egyik utastársunktól, aki szintén betegen szállt fel a gépre.
A tippek egyébként nem túl bonyolultak, de talán érdemes összeszedni őket. A védekezési stratégiánk alapját természetesen az kell, hogy képezze, hogy igyekezzünk minél kevésbé érintkezni a többi utassal. Tehát a helyfoglalásnál mindig válasszunk ablak melletti ülést, és a lehető leggyorsabban foglaljuk el a helyünket. Ha már leültünk, akkor a lehetőleg kevesebbet jöjjünk-menjünk a repülés ideje alatt.
Csak érdekességképpen megemlítem, hogy erre egyébként is akkor van a legkisebb motivációnk, ha − akár betegségmegelőzési célból, akár azért, mert szeretünk kibámulni az ablakon vagy szárnyhegy-fotókat készíteni a naplementével, akár azért, mert utáljuk, ha a mellettünk ülő utasok percenként másznak át rajtunk, akár egyszerűen azért, mert pont ezt sorsolta nekünk a foglalási rendszer – ablak melletti ülésünk van. Egy felmérés szerint ugyanis az utasok 38 százaléka egyszer sem áll fel a helyéről a repülés alatt, 38 százalékuk egyszer, 13 százalékuk kétszer, 11 százalékuk ennél is többször. Nem meglepő módon az ablak mellett ülők állnak fel legritkábban: ők 43 százaléka, a középső ülésen ülők 62 százalékban, a folyosó melletti ülésen ülők 80 százaléka hagyja el legalább egyszer a helyét leszállásig.
Melyik a repülőgép legveszélyesebb pontja?
Korábban már többször vizsgálták a repülőgép különböző pontjairól vett minták alapján, mi az, ami a legnagyobb valószínűséggel fertőz meg bennünket. És mi a legmocskosabb? Nem, nem a WC a mocskossági verseny győztese. Hát persze, hogy a lehajtható kis asztalok, ahonnan eszünk is. Ebben annak is szerepet tulajdonítanak egyébként, hogy sokan állítólag ezeket a kis asztalokat használják arra, hogy pelenkát cseréljenek a gyereken. Én elég sokat repülök és még nem láttam rá példát, de hajlamos vagyok elhinni.
A közös WC egyébként a harmadik a sorban, a lehajtható asztalokon kívül az ülészsebek is megelőzik őket. De előkelő helyen állnak a sorban a hosszabb utakon osztogatott párnák és takarók is. Azt is nemrégiben olvastam „bennfentes titkokat árult el egy sztyuvi” típusú cikkekben, hogy noha ezeket elvileg minden út után tisztítani kellene, a légitársaságok többségénél erre legjobb esetben is csak 1-2 havonta kerül sor. Gondoljunk bele, hányan tüsszögnek ez alatt abba a párnába?
Jó hír a tűfóbiásoknak
Ha már ennyire belemerültünk a fertőző betegségek témájába, a végére egy érdekességet hagytam. A kutatók most próbálgatnak egy influenza elleni vakcinát egereken, melyet nem injekció formájában kell majd beadni, hanem be lehet venni egyszerű tablettaként. Ez remek hír a tűfóbiásoknak is, akik akár a védőoltás összes előnyéről is hajlandók lennének lemondani, csak hogy tűt se lássanak. Az újításnak a legnagyobb előnyei azonban nem ebben vannak, hanem könnyebb az oltóanyagot tárolni és szállítani, hiszen nem igényel például hűtést. Ennél fogva könnyebben és olcsóbban eljuttatható a fejlődő országok mostohább körülményei között élő lakosaihoz is.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!