Babák az anyaméhben, a klímakatasztrófa kellős közepén
Manapság folyton konganak a vészharangok a fenyegető – vagy már nagyon is bekövetkezett – klímakatasztrófa miatt. Sokan azzal vádolják a az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztetőket, hogy alaptalan „huhogásukkal” csak pánikot keltenek, igazából nincs itt semmi látnivaló, lapozzunk.
Egyre több adat bizonyítja ugyanakkor, hogy a probléma valós és még annál is nagyobb, mint amit gondoltunk. A klímaváltozás a még meg sem született babákat is sújtja, már az anyaméhben.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy új tanulmány összegyűjti az éghajlatváltozás által a mai gyermekekre és a jövő generációira rótt egészségügyi terhekkel kapcsolatos kutatásokat gyűjtötte össze. A tanulmány szerzői, Frederica Perera professzor és dr. Kari Nadeau ezt írják:
„A jelen és jövő generációk gyermekei egészségének védelme megköveteli, hogy felismerjük, megértsük és igyekezzünk kiküszöbölni az éghajlatváltozás és a légszennyezés okozta többszörös ártalmakat a gyermekeknél.”
A tanulmány a The New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban jelent meg.
A szélsőséges hőség hatásai
Bolygónk a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos elégetése, valamint a szén és a földgáz használata miatt folyamatosan melegszik. Ezek együttesen felelősek a két kulcsfontosságú üvegházhatású gáz, a szén-dioxid és a metán termelődéséért. Az elmúlt években évente több milliárd tonna szén-dioxid és 120 millió tonna metán került a levegőben.
A tanulmány szerint az anyaméhben elszenvedett fokozott hőhatás összefüggésbe hozható a koraszülések, valamint a kis születési súly fokozott kockázatával. Gyermekek esetében a hőség elősegítheti a vesebetegséget és a hőstresszt. Az idősebb fiatalok esetében a tanulmány rámutat arra, hogy
„a hőséggel kapcsolatos betegségek egyre előkelőbb helyre rukkolnak elő a diáksportolók esetében előforduló halálokok között”.
Vannak olyan kutatások is, amelyek a szélsőséges hőséget mentális egészségi, valamint fejlődési problémákhoz és tanulási nehézségekhez kötik.
Egy szakember így nyilatkozott a tanulmány következtetéseit kommentálva:
„A gyermekek több időt töltenek a szabadban, és ki vannak téve a hőségnek, ami kiszáradáshoz, hőkimerüléshez, hőgutához és halálhoz vezethet. Ez különösen a nyári hónapokban aggasztó, amikor a gyerekek táborokban vannak, ezeket pedig sokszor egészségi kérdésekben járatlan, tapasztalatlan fiatal felnőttek felügyelik.”
Szélsőséges időjárás
A fokozódó időjárási események, például a nagy árvizek és hurrikánok egyre több gyermekkori sérülést, fulladást és traumás stresszt okoznak. A tanulmány rámutat arra is, hogy világszerte több mint 50 millió gyermek kényszerült elhagyni otthonát a szélsőséges időjárási események miatt, beleértve az Egyesült Államokban 2020-ban több mint 90 000 kitelepítettet, köztük sok gyermeket. A tanulmány szerint
„az Egyesült Államokban 2008 és 2012 között évente 7,4 millió gyermek volt kitéve erdőtüzek tüdőkárosító füstjének”.
Emellett
„az aszályok és árvizek miatt [az] élelmiszertermelés és állattenyésztés csökkenésére és vízminőségi problémákra számíthatunk.”
Az egyik szerző így fogalmaz:
„A gyermekek tápanyag- és folyadékbevitele veszélybe kerülhet, és ez hatással lehet a test növekedésére és az agy fejlődésére. A gyermekek testsúlyukhoz képest többet isznak, így a szennyezett víz nagyobb kockázatot jelent a kisgyermekek számára.”
Továbbá:
„A vizsgálatok kimutatták, hogy magas CO2-tartalom mellett egyes gabonafélék és hüvelyesek kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmaznak, így ez befolyásolhatja a gyermekkori fejlődés táplálkozási szükségleteit.”
Légszennyezés, asztma és még sok más
A tanulmány azt is kiemeli, hogy a rossz minőségű levegő miatt több asztmás megbetegedés és epizód várható. A gyermekek tüdeje az élet második évtizedében is tovább fejlődik.
„Szaporábban lélegeznek, mint a felnőttek (ezzel több szennyezett levegőt szívnak be), és több időt töltenek a szabadban.”
A megnövekedett légszennyezettségi szintekhez kapcsolódóan egyéb egészségi problémák is jelentkeznek, például romló csecsemőhalálozási adatok, kedvezőtlen terhességi és szülési kimenetelek, az asztma és a légúti fertőzések gyakoribb előfordulása.
Élet az éghajlatváltozás világában
Az éghajlatváltozás a fertőző betegségek terjedését is fokozza, mivel az állatok az évszakok változása és az élőhelyek elvesztése miatt új területekre költöznek. Ez főként a trópusi régiókban jelent gondot.
„A jövő mindenki számára kihívást jelent majd az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatban, de ez különösen igaz a gyermekekre, akiknek a szervezete még fejlődésben van. Gyermekeink és unokáink világa más lesz, mint amiben mi felnőttünk: melegebb időjárás, melyet erősebb viharok és árvizek kísérnek. Életüket és infrastruktúrájukat ehhez az új valósághoz kell majd igazítaniuk”
– olvasható a tanulmányban.
A szerzők ugyanakkor fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a jelenlegi helyzetet koránt sem úgy kell értelmezniük a leendő szülőknek, hogy az előttünk álló kihívások miatt nem vállalnak gyermeket. Úgy fogalmaznak, hogy „nincs minden veszve”:
„Arra biztatnánk őket, hogy tegyenek meg mindent az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséért, és erre kényszerítsék rá a döntéshozóikat is. Szükségünk van a megfontolt, motivált fiatalok új generációjára, akik segítenek visszavezetni világunkat a természettel való stabil kapcsolatba.”
Forrás: The New England Journal of Medicine
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
