Az iskolai kötelességek a családi életet is megmérgezik
Nálatok is feszült a hangulat, ha a gyerek rossz jegyet hoz haza a suliból vagy vasárnap este szól, hogy préselt faleveleket kell(ene) vinnie holnap reggel az iskolába? Nem kell ahhoz „hóeke”-szülőnek lenni, hogy ilyenkor a szülők is úgy érzik, hogy ami a gyerek dolga, az az ő dolguk is.
Egy nemrégiben közzétett felmérés szerint minden négy szülő közül három úgy érzi, hogy kötelessége mindent megtenni azért, hogy a gyerek jól teljesítsen az iskolában.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A múltkor írtam a „hóeke”-szülőkről. Tudjátok, ők azok, akik minden akadályt eltakarítanak a gyerekük útjából, inkább elvégzik helyettük az iskolai feladatokat csak azért, hogy az az olvasónapló tényleg tökéletes legyen. És ők azok, akik akkor is mindent megtesznek, hogy a dolognak ne legyen következménye, ha a gyerek otthon felejti a tornacuccát vagy elkésik az első óráról.
De nem kell ahhoz hóekének lenni, hogy a családok otthoni életét is jelentősen befolyásolja az, ami az iskolában történik. Nemrégiben kezdődött meg a tanítás, előtte egy felmérésben kérdeztek meg 1000 szülőt és 1000 gyereket (alsó ás felső tagozatból egyaránt), hogy milyen érzések élnek bennük az iskola által támasztott követelményekkel kapcsolatosan. A szülők háromnegyede elismerte, hogy hatalmas nyomást érez magán azzal kapcsolatban, hogy a gyereke megfelelően teljesítsen az iskolában. De akik nem így válaszoltak, azok is úgy érzik, hogy az iskolai dolgok jelentősen befolyásolják a gyerekekkel töltött minőségi családi elfoglaltságokat. A szülők több mint egyharmada annyira életbevágónak tartja a gyereke iskolai előmenetelét és sikerét, hogy igyekszik elérni, hogy a gyereke jobban teljesítsen a tanulmányaiban, mint amennyire ő teljesített annak idején. A szülők kétharmada leginkább attól retteg, hogy a gyerek rosszabb eredményeket ér el, mint ami a vágyott továbbtanulási irányhoz szükséges. Minden 10 szülőből négyen tartanak attól, hogy a gyerek gyenge iskolai eredménye alapján környezetük rossz szülőnek ítéli őket.
Úgy tűnik, hogy az általános iskola utolsó évének eredményei befolyásolják (mérgezik?) meg leginkább a családok életét, de nem sokkal maradnak el emögött a középiskolai évek sem. A válaszolók több mint fele elismerte, hogy a családi beszélgetések középpontjában rendszeresen a házi feladat elkészítésének (vagy el nem készítésének) problémája áll, és az anyák és apák 62 százaléka válaszolta azt, hogy saját tennivalói elé helyezi azt, hogy kész legyen a gyerek házi feladata. A leginkább munka- és időigényes tantárgyként a legtöbb szülő (62 százalék) a matekot jelölte meg, melyet az anyanyelv követett. Az általános iskolás nebulók 47 százaléka, a középiskolások 44 százaléka igényli rendszeresen szülei segítségét a házi feladatok elkészítéséhez. A kisebbek 35 százaléka, a nagyobbak 37 százaléka vallotta be, hogy a szülői segítség nélkül nem boldogulnának az iskolai feladatokkal.
A felmérést megrendelő könyvkiadó képviselője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy bár a szülők létfontosságúnak élik meg a gyerek későbbi karrierje szempontjából, hogy miként teljesít a gyerekük az iskolában, mely értelemszerűen nagy terhet ró a család felnőtt tagjaira is, arra kell törekedni, hogy ez ne menjen az együtt töltött minőségi idő rovására.
Hasonlítunk, hasonlítunk és hasonlítunk
Tíz szülő közül három saját gyereke iskolai teljesítményét más ismerős gyerekekéhez hasonlítja, és úgy érzi, hogy e téren a közösségi oldalak nagy terhet raknak a szülőkre. A szülők több mint egyharmada érzi úgy, hogy a közösségi média torzítja a valóságot azzal, hogy ott mindenki csak a pozitív dolgokat osztja meg.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!