Az anyák jobb szülők, mint az apák – vagy nem
Úgy tűnik, hogy az anyák biztosabbak szülői képességeikben, mint a férfiak. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy egy felmérés szerint az anyák jobb szülőknek tartják magukat, mint párjukat.
De mit szólnak ehhez az apák?. Lehet, hogy egyszerűen csak többet kéne gyakorolniuk?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Szülőnek lenni sokszor nem könnyű feladat, és az apák és anyák egyaránt aggódnak amiatt, hogy jó döntéseket hoznak-e a gyereknevelés során. Egy felmérés azonban azt jelzi, hogy az anyák magabiztosabbak önmaguk szülői képességeiben, mint a párjukéban.
A YouGov Omnibus című felmérésben több mint 1000 heteroszexuális és azonos nemű párt kérdeztek, akik 18 évesnél fiatalabb gyereke(ke)t neveltek. A válaszokból az derült ki, hogy az anyák egyharmada (34 százalék) alkalmasabb szülőnek tartja saját magát, mint a partnerét. Ugyanígy az apák egyharmada (32 százalék) válaszolta azt, hogy partnere jobb szülő, mint ő. Ezzel szemben körülbelül a megkérdezettek fele (a férfiak 54 százaléka, a nők 53 százaléka) érezte úgy, hogy mindketten egyformán jó (vagy nem jó) szülők.
A szülői képességek terén érzett bizonytalanságok ellenére az anyák több mint fele (55 százalék) „jó” anyának minősíti magát, míg 13 százalékuk szerint ők „rendkívül jó” szülők. „Rossz” szülőnek a megkérdezettek mindössze 2 százaléka tartja magát, míg „rettenetesen rossz” szülőnek gyakorlatilag senki.
Az apáknak is időt kellene hagyni a gyakorlásra
„Sok anya érzi azt, hogy ő a vezető személyiség a családban, illetve azt tartja, hogy ennek következtében övé a nagyobb felelősség (és több aggodalom) a családi dolgok tekintetében. Az apák jelentős hányada inkább egyfajta „gyereknevelési asszisztensnek”, mintsem az anyával egyenrangú partnerként tekint saját magára, emiatt elveszítették magabiztosságukat abban, hogy ők is képesek (lennének) elboldogulni a gyerek körüli teendőkkel. Ha az újdonsült kispapáknak lenne elegendő idejük arra, hogy „védett” körülmények között önállóan gyakorolják a csecsemőgondozási és egyéb feladatokat, akkor az anyák és az apák egyenlő mértékben sajátíthatnák el ezeket a képességeket és egyforma mértékben lennének tisztában a közös nevelési stratégiákkal, így egyenlőbbnek érezhetnék magukat partnerükkel” – mondja dr. Jeremy Davies, a The Fatherhood Institute (Apaság Intézet – bizony, ilyen is van) szóvivője.
A Positive Parenting Project munkatársa, Anita Cleare érdekes módon egészen addig egyszerűsíti le a felmérés eredményeit, hogy az adatok „pusztán azt a társadalmi-történeti realitást tükrözik, hogy az anyák még mindig több órát fektetnek be a gyerek körüli teendőkbe, mint a férfiak: „Nincs észszerű magyarázat arra, hogy bármelyik nem miért is lenne „jobb” szülő, mint a másik. Lényegében arról van szó, hogy abban vagyunk jók, amit sokat gyakorolunk. Meg kell tanulni érzékelni a gyerek jelzéseit, befolyásolni a viselkedését, csupa olyan dolgot kell tudnia egy szülőnek, amit úgy sajátítunk el, ha különböző stratégiákat próbálunk ki és megnézzük, melyik működik és melyik nem. Ha az apa kevesebbet van a gyerekkel, mint az anya, akkor kevesebb alkalma van arra, hogy ezeket a képességeket gyakorolja.”
Ennyire egyszerű lenne?
Forrás: YouGov Omnibus
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!