Autista gyereknek nincs helye a repülőgépen!
Eheti hír volt, hogy egy családot azért nem engedtek felszállni az American Airlines egyik belföldi járatára, mert két autista fiuk közül az egyiknél éppen a beszállítás előtt szakadt el a cérna. Bár az apa felajánlotta, hogy a síró-kiabáló gyerekkel nem száll fel a gépre, hogy a család többi tagja elutazhasson, a személyzet ragaszkodott hozzá, hogy egyiküket sem viszi el a gép.
Korábban már írtam róla, hogy az utazás különösen nagy megterhelés lehet egy autista személy számára, hiszen egészen másként érzékeli a külvilágot és a környezeti ingereket, mint a nem autisták.
A texasi család az American Airlines légitársaság gépével szeretett volna Kansas Citybe eljutni, amikor az incidens történt. Az anya, Heather Halkuff elmondása szerint a földi személyzet arra hvivatkozva tagadta meg a hétgyerekes családtól a beszállást, hogy az autista fiú zavarná a többi utast. Állítólag ez hangzott el a reptéri dolgozó szájából. „Nem szállhat fel a gépre… Zavarni fogva az utasokat, és ha a repülés alatt sem nyugszik le, akkor vissza kell majd fordulnunk, hogy kitegyük önöket.”
„Repülni menő dolog” – segítség az autista gyerekkel utazó szülőknek
Ami azért is furcsa pont az American Airlinestól, mert eddig éppen hogy nagyon megértőnek tűntek az autista gyerekkel történő utazás bonyodalmai iránt, például négy évvel ezelőtt éppen ők indította egy „Repülni menő dolog” nevű programot, melynek célja az volt, hogy segítsenek felkészíteni az autista gyerekeket a repülés okozta stresszhelyzetre. Olyannyira, hogy korábban ez a család is részt vett ezen a programon. A program összeállítói nemcsak a családok számára igyekeztek segítséget nyújtani, hanem a reptér és a repülőgép személyzetének is meg akarták tanítani, miként tudnak jól segíteni az autista gyerek körül kialakult bonyolult szituációk megoldásában.
Ráadásul a család szerint nem volt valós érv a többi utas nyugalma iránti aggódás sem. „Minden utas nyugodtan ment el mellettünk. Nagyon kedvesek voltak, azt mondták, hogy előfordul az ilyen, ne aggódjak, és megkérdezték, hogy tudnak-e valamiben segíteni” – mesélte az anya. Ő csak annyit várt volna, hogy adjanak egy esélyt a fiúnak, hátha megnyugszik, mielőtt az egész családtól megszabadultak.
Természetesen a légitársaság is megszólalt, amit most csak azért nem idézek teljes terjedelmében, mert csak az ilyenkor szokásos fordulatokat hozza: nagyon sajnáljuk, ami történt, a légitársaság minden utas kényelme és biztonsága iránt elkötelezett, kivizsgáljuk az ügyet, blablablabla… Később ezt írjak: „Ami az autizmus témáját illeti, légitársaságunk mindenben támogatja a gyermekeket. Munkatársaink szoros együttműködésben dolgoznak nonprofit szervezetekkel annak érdekében, hogy csökkentsék a stresszt a gyermekekben, és jobb élménnyé tegyék a repülést a családok számára, ennek keretében például tesztrepülést ajánlunk fel az autista gyermekeket nevelő családoknak, hogy már a földön megtapasztalják a repülés élményét. Ezek a gyakorlatok – melyeken belül szerepjátékokat játszunk és valós repülőtéri helyzeteket szimulálunk – segítenek a gyermekeknek abban, hogy hozzászokjanak a körülményekhez.”
Az autisták másként érzékelik a világot
A brit autisták szövetsége (National Autistic Society) nemrégiben egy rövid videót készített Diverted (Eltérítve) címmel, melyen egy fiatal autista nőt látunk, amint éppen igyekszik megőrizni nyugalmát, miközben a zsúfolt vonaton utazik. A kisfilm remekül illusztrálja, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy autistának, amikor másokkal együtt utazik egy tömegközlekedési eszközön: hangos zajok, villódzó fények, az utastársak lökdösődése − ezek mind fokozott emóciókat váltanak ki egy autista gyerekből vagy felnőttből.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!