Anyás-Apás · 2019.02.03 22:35 · 8 perc

Antibiotikummal hazaküldték, pedig petefészekrákja volt…

Egy 61 éves nő erős hasi fájdalomra panaszkodva fordult orvoshoz. A sürgősségi osztályon holmi fertőzésre gyanakodva hazaküldték, majd pár órával később egy másik kórházban kiderült, hogy tüneteit petefészekrák okozta.

Miért olyan alattomos ez a nőgyógyászati rákbetegség?


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Joy Vivien Lee egy brit kisváros, Huddersfield kórházának sürgősségi osztályán kért segítséget néhány héttel ezelőtt amiatt, hogy egy ideje erős hasi fájdalom kínozza. A híresztelésekkel ellentétben a brit egészségügyben sem kolbászból fonták a kerítést, ezért több órán át kínlódott a sürgősségi osztály padján fekve, míg az orvos színe elé került. Amiből az is kiderült, hogy Huddersfield kórháza nem annyira profi, mint az angol Premiere League-ben játszó focicsapata. Így aztán az orvos fertőzésre gyanakodva antibiotikummal látta el és hazaküldte a beteget. Aki azonban hazaérkezve továbbra is olyan rosszul érezte magát, hogy azt hitte, ott hal meg menten, ezért a mentőket tárcsázta, akik – mint utólag kiderül, szerencséjére – nem a Huddersfield Royal Infirmaryba szállították, hanem egy másik közeli kórházba. Itt derült ki, hogy a baj valódi oka petefészekrák, mely már áttétet adott a csontokba is.

A bátyja, Mark Oldham-Fox utólag elmondta, hogy testvérének egy ideje már voltak panaszai, hiszen október óta sokat fogyott és nem volt étvágya, gyakran puffadt, fájt a hasa és a dereka, se semmi olyan tünetet nem mutatott, ami alapján egy adott betegségre – akár petefészekrákra – kellett volna gondolni. Az egyébként egészségügyben dolgozó báty így minősítette a korábbi antibiotikumkezelést: „Az antibiotikum elrendelése valójában csak vaktában lövöldözés volt az orvosok részéről, hiszen a nem jellegzetes tünetek alapján ők sem tudták felállítani a valódi diagnózist.” Azt mindenképpen a kórház mulasztásaként rója fel a testvér, hogy már az első alkalommal nem történt képalkotó (ultrahang- vagy CT-) vizsgálat, ezért csak a másik kórházban elvégzett CT-vizsgálat tárta fel a tünetek valódi okát.

A család ezért most panaszt tett a kórház vezetésénél arra hivatkozva, hogy elégtelen és hanyag volt az első kivizsgálás.

De most hagyjuk is, mi lesz a várható jogi hercehurca vége, az biztos, hogy nem lesz laza beszélgetés és gyors megegyezés. Beszéljünk inkább a petefészekrákról!

A petefészekrák alattomosan támad

Joy Vivien Lee esete a petefészekrák amolyan „állatorvosi lovaként” magán viseli mindazokat a jeleket, melyek miatt a petefészekrákra csak későn derül fény, amikor a betegség már előrehaladott, esetenként már távoli áttéteket is adott. A petefészekrák azon rákfajták közé tartozik, melyek kezelésében történtek ugyan előrelépések, jelentek és állnak jelenleg is fejlesztés alatt új gyógyszerek, de a statisztikák szerint a halálozási mutatókat ennek ellenére évtizedek alatt sem sikerült jelentősen lejjebb tornázni.

És ha már így van, akkor nagyon fontos, hogy már korán felfigyeljünk a petefészekrákra figyelmeztető jellegzetes korai tünetekre – gondolhatnánk. A petefészekrákkal azonban éppen az a másik nagy probléma, hogy nincsenek jellegzetes tünetei (mint a fenti történetben is), étvágytalanság, fogyás, egy kis fájdalom itt-ott, gyakori puffadás, esetlen a haskörfogat növekedése, amiről sokszor csak annyit állapítanak meg bosszankodva betegek, hogy „megint híztam”, és ezzel eggyel kijjebb állítják a ruha övét vagy egy számmal bővebb szoknyát vagy nadrágot vásárolnak a régi helyett.

Mikor gondoljunk petefészekrákra?

A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy az esetek 80 százalékában (tehát 100-ból 80 esetben, ami hatalmas arány!) a betegség a felfedezésekor már előrehaladott stádiumú, 100-ból 60 esetben ilyenkor már nemcsak a petefészekben van jelen a rák, hanem távolabbi szervekben is. Ezért van az, hogy a petefészekrák túlélése korai stádiumban 90 százalék körül van (azaz 100 közül 90 beteg 5 év múlva is életben van), addig az előrehaladott stádiumú betegeknél ez az arány egyharmadára, 30 százalékra csökken.

A daganat terjedését elősegíti, hogy – ahogyan dr. Ronny Drapkin, a Pennsylvania Egyetem orvosa fogalmaz – a kismedence egy tálhoz hasonlít, melyben a daganat elég nagyra növekedhet anélkül, hogy tüneteket okozna vagy a beteg észlelné, hogy baj van.

A daganat először legtöbbször emésztőszervi tüneteket okoz azáltal, hogy a gyomrot és a beleket el-, illetve összenyomja. Jellemző lehet a puffadás vagy az, hogy a beteg már néhány falat elfogyasztása után úgy érzi, hogy pukkadásig jóllakott.Előfordulhat étvágytalanság és fogyás is, ami mindenképpen gyanút kell, hogy keltsen, ha tartósan fennáll vagy súlyosbodik. Nekem volt olyan ismerősöm, aki éppen életmódváltást fontolgatott, kicsit jobban odafigyelt az étkezésére, és örömmel konstatálta, hogy már a nagyon lájtos diéta ellenére is gyorsan olvadnak le róla a kilók. Mígnem kiderült, hogy a gyors fogyás oka rákbetegség.Viszonylag gyakori tünet a haskörfogat növekedése, melyet az okoz, hogy ha a ráksejtek megjelennek a hashártyán, a hasban folyadék (orvosi néven aszcitesz) szaporodik fel. Ilyenkor a beteg azt veszi észre, hogy anélkül, hogy összességében testesebb lenne, sőt talán még fogy is, a nadrágok-szoknyák egyre szűkebben csípőben és derékban, és mind kijjebb kell engedni a ruhaöveket és nadrágszíjakat is.

Hát akkor szűrjünk! Vagy mégse?

Ha a tünetek nem irányadóak, akkor logikus gondolatnak tűnik a mellrákhoz vagy méhnyakrákhoz hasonló általános szűrési protokoll bevezetése. Ezzel azonban az a baj, hogy olyan módszer nem létezik, mellyel költséghatékonyan, nagy számban lehetne szűrni a nőket.

Egy lehetőség lenne (elméletileg) az úgynevezett tumormarkerek (a petefészekrák esetében például a CA-125) mérése, melynek szintje petefészekrákban jelentősen megemelkedik. Ez azonban szintén nem alkalmas tömeges szűrésre, inkább már felmerült gyanú esetén a petefészekrák diagnózisának megerősítésére, kétes esetekben más betegségektől való elkülönítésre, a petefészekrákban alkalmazott kezelés hatásának felmérésére, illetve igazolt petefészekrák terápiáját követően a betegség kiújulásának korai felismerésére használják.

Senki nem ismeri annyira a nő testét, mint ő saját maga”

„A petefészekrákot néma gyilkosnak is szokás nevezni – magyarázza a már idézett amerikai specialista, aki több évtizede foglalkozik a petefészekrák kutatásával. – Ez nem azt jelenti, hogy a betegségnek ne lennének korai tünetei, mert vannak, hanem ezek valójában annyira általánosak, nem jellegzetesek, hogy nem terelik azonnal a petefészekrák felé a beteg és az orvos figyelmét. Az egyetlen tanács, amit adhatunk, hogy senki nem ismeri annyira a nő testét, mint ő saját maga. Ha bárki azt érzi, hogy valami nincs rendben, akkor ez azért van, mert valami tényleg nincs rendben.”

#petefészekrák

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük