Akik kés alá fekszenek egy jó szelfiért
Snapchat diszmofia. Így nevezik azt a testképzavart, amikor valaki mindent megtesz azért, hogy az arca tökéletes legyen. Annyira tökéletes, ami a valóságban igazából nem is létezik, csak az okostelefonok applikációinak filtereiből lehet előcsalogatni ezt a hibátlan megjelenést. És akár még plasztikai műtétre is vállalkoznak a cél érdekében.
A jelenség egyéb lelki zavarokkal is társul, és vannak, akik még az átlagosnál is veszélyeztetettebbek. Igen, a tizenéves lányaink is köztük vannak.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A minap a telefonomat nyomogatva feltűnt, hogy egy alkalmazásba belépve hány olyan másik alkalmazás reklámra jön fel, melyek mind azt ígérik, hogy az átlagosból tökéletest varázsolnak. Keskenyebb arcot, vastagabb ajkakat, hibátlan arcbőrt. Miközben azért az ember ilyenkor elgondolkozik, hogy mégis mire jó, ha az agyonfilterezett, agyonmanipulált fotó már nem is hasonlít arra, akiről a fotó eredetileg készült, nézzünk egy kicsit a snapchat diszmorfia lelki okai mögé.
Egy plasztikai sebészeti szaklapban (JAMA Facial Plastic Surgery) ma jelent cikk hívja fel a figyelmet arra, hogy a szelfizéshez használt filtereknek igen erős negatív lelki hatásai lehetnek, melyek testképzavart idézhetnek elő vagy a már fennálló zavart súlyosbíthatják. A jelenséget mentális betegségként, ezen belül is egyfajta kényszerbetegségként sorolják be. Ami abszolút jogosnak tűnik, ha tudjuk, hogy ennek a testképzavarnak a jellemzője, hogy az érintett rengeteg időt és energiát fordít az arca és a sminkje állapotára: a bőre hibátlannak tűnjök, minden festék és vonal pontosan a helyén legyen, és egy tizedmilliméterrel sem odébb. A mentális eredetet erősíti az is, hogy gyakran társul egyéb pszichiátriai kórképekkel, például egyéb kényszercselekvésekkel, depresszióval vagy öngyilkossági gondolatokkal.
Akár a plasztikai sebészig is elmennek
Ezeknek a betegek – mert nyugodtan nevezhetjük őket betegeknek – gyakran elmondják, hogy korábban már több szépészeti műtétnek is alávetették magukat a tökéletes megjelenés érdekében.
A betegség kialakulásában számos tényezőnek tulajdonítanak szerepet – ami más részről sajnos azt is jelenti, hogy a valódi okot eddig még nem sikerült teljes bizonyossággal azonosítani. És a már ismert hajlamosító tényezők mellét a kutatók újabbat találtak: a szelfizést.
Amiért sokan bármire képesek. Akár meghalni is. Mielőtt továbbmennénk, nézd meg a videót. Olyan szelfik sorakoznak rajta egymás után, melyek készítése után másodpercekkel a készítője már halott volt. Meredek sziklafal peremén készült szelfit éppúgy találsz köztük, mint autóvezetés közbeni szelfizést, folyóba fulladt vagy fürdőszobában magát halálra zúzó tizenévest.
Itt említem meg zárójelben, hogy a tökéletességre törekvő szelfizéssel valahol egy tőről fakad a pár évvel ezelőtti őrület, a pranking is. Ennek az volt a lényege, hogy az illető egy bizonyos testhelyzetben készítsen magáról fotót, de ami a lényeg: minél veszélyesebb helyen, forgalmas autósztráda belső sávjában, felhőkarcoló tetején stb.
Kicsit meglepő, de úgy tűnik, hogy egy jól körülhatárolható objektív változás is megfigyelhető ilyen esetekben: nevezetesen a szerotoninforgalom zavara. A szerotoninról kicsit leegyszerűsítve azt kell tudni, hogy úgynevezett neurotranszmitter, azaz abban játszik szerepet, hogy az ingerület képes legyen egyik idegsejtről a másikra továbbadódni, ezzel biztosítva az érzetek tudatosulását. A szerotonint egyben boldogsághormonnak is szokás nevezni, ami a lelki állapottal való kapcsolatának ismeretében nem is meglepő.
Különösen nagy veszélyben vannak a tizenéves lányok
A most közzétett kutatás szerint azon tinédzserek között, akik előszeretettel manipulálják saját fotóikat, mielőtt egy közösségi oldalra feltöltenék, különösen nagy számban vannak testképzavarban szenvedők. Ők azok, akiknek önbecsüléséhez elengedhetetlen, hogy a környezetük felől állandó megerősítést kapjanak arról, hogy külső megjelenésük tökéletes. Egy érdekes adat is szerepel a cikkben: 2017-ben a megkérdezett plasztikai sebészek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy praxisukban előfordult már olyan páciens, aki azzal fordult hozzájuk: „Jobban akarok kinézni a szelfiken.” Három évvel ezelőtt ez az arány még csak 42 százalék volt. A jelenséget éppen ezért nevezték el snapchat diszmorfiának (diszmorfia = testképzavar), mert ilyenkor az illető azért hajszolja bele magát újabb és újabb plasztikai műtétekbe, mert úgy akar kinézni, mint saját agyonfilterezett szelfije.
Forrás: JAMA Facial Plastic Surgery
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!