top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

ADHD-s a gyereked? És a te pajzsmirigyed rendben van?

Manapság egyre több gyereknél állapítanak meg az orvosok ADHD-t, azaz figyelemhiány-hiperaktivitás betegséget. Egy most közzétett kutatás eredményei szerint nagyobb az esély ADHD kialakulására a gyereknél, ha az anya pajzsmirigyével nincs minden rendben a várandósság alatt.

Ebből a szempontból a pajzsmirigy alulműködésének van kritikus jelentősége.

 

A figyelemhiány-hiperaktivitás betegség (angol nevének rövidítéséből ADHD) csak az utóbbi években-évtizedben került az érdeklődés homlokterébe. A megjelölés pontosan azt takarja, amit a neve sugall: ezek a gyerekek nem tudnak hosszabb ideig adott dologra figyelni, izegnek-mozognak, nem képesek egy helyben maradni. Nem csoda hát, hogy már az óvodában beilleszkedési gondokkal küzdenek, és ezek a problémák iskolás korra csak még jobban elmélyülnek. Ők azok a gyerekek, akikkel mindenkinek gondja van a a suliban: a pedagógusoknak, az osztálytársaknak, a szülőknek. Valahol érthető is, hiszen akár egyetlen ilyen gyerek az osztályban tönkre tud tenni minden nevelő és oktató munkát, különösen ha nincs a közelben hozzáértő, az adott probléma megoldásában jártas szakember, aki egyengetné ezeknek a gyerekeknek a rögös útját a közoktatásban.


Nem könnyű ezeknek a gyerekeknek és családjuknak a helyzete, hiszen sokan még ma is vitatják már a betegség puszta létezését is. Sokan rásütik ezekre a gyerekekre, hogy egyszerűen csak neveletlenek, a szülők pedig szerintük kudarcot vallottak szülőként, hiszen nem képesek irányítani gyereküket, illetve megfelelő korlátokat szabni számukra, ehelyett mindent megengednek nekik, és a gyerek dróton rángatja az egész családot kénye-kedve szerint.


Holott ez messze nincs így, hiszen többszörösen igazoltan jól körülírható tünetegyüttesről van szó.


Ennek megfelelően számos erőfeszítést történt azon tényezők azonosítására, melyek ADHD kialakulásához vezetnek, illetve arra hajlamosítanak. Többek között gyaníthatóan örökletes faktorok is szerepet játszhatnak, hiszen megfigyelték, hogy nagyobb az esély előfordulására, ha a család más tagjánál is diagnosztizáltak ADHD-t.

A pajzsmirigy működése is kulcstényező

Egy most nyilvánosságra hozott nagy amerikai kutatás egy újabb hajlamosító tényezőre derített fényt. Kiderült, hogy ha bizonyos létfontosságú vegyületekből kevés van az anya szervezetében a várandóssága alatt, akkor nagyobb valószínűséggel kell számítani ADHD előfordulására. Most nevezetesen a pajzsmirigyhormonok szerepét elemezték, melyekről már korábban tudták, hogy anyai szintjük befolyásolhatja a baba növekedését és fejlődését az anyaméhben. Úgy tűnik, hogy a pajzsmirigy alulműködése – melynek következtében a szükségesnél kisebb mennyiségben vannak jelen a pajzsmirigyhormonok a várandós nő szervezetében – ADHD-ra hajlamosíthatja a babát.


Az amerikai szerzők adatai azt mutatják, hogy a várandósságuk előtt vagy a várandósság korai szakaszában pajzsmirigy-alulműködéssel diagnosztizált nők gyermekei között 24 százalékkal gyakrabban fordul elő ADHD, mint azoknál, akiknek édesanyja nem kapott ilyen diagnózist. Ráadásul különösen a kisfiúk veszélyeztetettek, akinél négyszer nagyobb az esély erre, mint a kislányoknál.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a pajzsmirigy épsége és normális működése sokkal nagyobb szerepet játszik a baba agyának fejlődésében, ezáltal magatartászavarok kialakulásában, mint azt korábban feltételeztük”

– hangsúlyozza dr. Morgan Peltier szülész-nőgyógyász professzor, a vizsgálat vezetője.


Az is kiderült, hogy amint a várandósság a második trimeszterbe ér, a pajzsmirigy működészavarai már kevésbé képesek befolyásolni a magzat agyának fejlődését. Ennek magyarázataként a kutatók feltételezik, hogy a baba szervezete ekkorra már képes maga is annyi pajzsmirigyhormont termelni, amennyi a normális agyi fejlődéshez szükséges.

Az American Journal of Perinatology című orvosi szaklapban nyilvánosságra hozott kutatásban csaknem 330 ezer gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 17 éves korukig. Minden gyermeknél azonos kritériumok szerint vizsgálták, hogy fennáll-e náluk figyelemhiány-hiperaktivitás betegség. Összesen 16.696 gyermeknél teljesültek ezek a kritériumok, mégpedig nagyobb arányban azoknál, akiknek édesanyjánál várandóssága alatt pajzsmirigy-alulműködést diagnosztizáltak.


A fentiek ismeretében a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a várandósgondozás alatti vizsgálatoknak ki kell terjedniük a pajzsmirigyhormonok szintjének meghatározására is. Abban az esetben, ha a várandósság alatt erre az endokrin betegségre derül fény, a gyermekeket hamarább kell szűrni ADHD irányában. Hiszen az is ismert volt már eddig is, hogy korai beavatkozással, fejlesztéssel a tünetek enyhíthetők, így az érintett gyermekeknek nagyobb esélyük van arra, hogy beilleszkedjenek a „normál” iskolai oktatásba és elsajátítsák azokat a szociális képességeket, melyekre egész későbbi életükben szükségük lesz.


Mert a figyelemhiány-hiperaktivitás betegség (ADHD) nem neveletlenség, nem szülői kudarc, hanem olyan állapot, mellyel igenis foglalkozni kell. Ha te nem vagy érintett, akkor empátiával, megértéssel segíthetsz a legtöbbet és azzal, hogy nem bélyegzed meg ezeket a családokat – pláne úgy, hogy fogalmad sincs a látszólagos neveletlenség, féktelenség, szülői kontrollhiány tényleges hátteréről.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:


bottom of page