• Anyás-Apás

A koronavírus veszélyes a magzatra! – vagy mégsem

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy egy újabb cikket olvasol éppen a koronavírus-járvány egészségi következményeiről – arról, hogy a fertőzés halálos veszélyt jelent az anyaméhben növekvő ártatlan babára nézve. Pedig inkább arról szeretnék elmélkedni egy kicsit, jó-e az, ha tudományos közlemények eredményei egy-egy kattintásvadász momentumot kiemelve és eltúlozva jelennek meg bulvármagazinokban, blogokon, közösségi oldalakon – sokszor az eredeti forrás megjelölése nélkül.

A válaszom persze az, hogy nem, nem jó.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Egészen mostanáig azt olvashattuk mindenhol (és az Anyás-Apáson is szóba került a téma), hogy a koronavírus a várandósokra és babájukra sem jelent nagyobb kockázatot, mint más emberekre úgy általában. Most egy brit bulvárlapban került elém egy cikk ezzel a – jó hosszú – címmel:

„A koronavírus veszélyezteti a magzatot! A fertőzés károsítja a méhlepényt, elvágja vér útját a magzathoz, szervi károsodásokat, sőt akár a baba halálát is okozhatja!”

Ez így elég drámaian hangzik, nem? A cikk ezt követően azt részletezi, hogy a kutatók koronavírussal fertőzött anyák szülése után vizsgálták meg közelebbről a méhlepényeket, és azokon szemmel jól látható elváltozásokat találtak, melyek mind arra utaltak, hogy a méhlepény (placenta) a fertőzés következtében károsodott, nem látta el megfelelően a feladatát. A cikk így folytatódik:

„A magzat szempontjából létfontosságú méhlepény ereiben vérrögöket találtak, pedig a placenta szerepe, hogy oxigénnel és egyéb tápanyagokkal lássa el a méhben növekvő babát. Márpedig ha a méhlepény vérellátása bármely okból zavart szenved, akkor a normálisnál kisebb súlyú babák születhetnek, szervi károsodás léphet fel náluk, vagy akár a magzat el is halhat.”

A népszerű-„tudományos” cikk az American Journal of Clinical Pathology című tudományos szaklapra hivatkozik, nézzük tehát, mit írnak ott.


A vizsgálatot az amerikai Northwestern University kutatócsoportja végezte, akik a járvány csúcspontján – azaz április végén-május elején – a kórházban szült nőknél vizsgálták a méhlepény állapotát. Nem túl nagy számú várandósnál, tegyük hozzá gyorsan az elején. Hiszen a szerzők az eredeti cikkben többször is hangsúlyozzák, hogy vizsgálatuk legnagyobb gyengéje éppen az, hogy mindössze 16 esetből vonták le következtetéseiket. Ami mindenképpen pozitív abból a szempontból, hogy ezek szerint nem sok COVID-fertőzött nő szült akár a járvány csúcsán is, negatív viszont abból a szempontból, hogy ilyen kis esetszámból aligha lehet megbízható statisztikát fabrikálni.


Az Anyás-Apás koronavírussal foglalkozó korábbi cikkeiért ide kattints!


Azt írják, hogy a koronavírussal fertőzött anyáknál a méhlepény ereiben apró vérrögöket találtak, melyek elméletileg egészen biztosan károsítják a baba vérellátását, hiszen nem kellene ott lenniük az erekben. (A megfigyelés egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen azt már eddig is tudtuk, hogy a koronavírus-fertőzés következménye többek között az is, hogy fokozódik a vér alvadékonysága, így apró vérrögök szűkítik vagy zárják el az erek falát, és egyébként részben ennek következtében lépnek fel a fertőzést kísérő súlyos szerv károsodások a tüdőben, szívben, agyban stb.)


Az viszont korántsem mellékes tény, hogy a 16 eset közül 15-ben a látott elváltozások – és a bulvárcikk címében harsogott drámai kimenetelek – ellenére normális születési súlyú, makkegészséges babák jöttek a világra. Egyetlen esetben következett be vetélés, ám ebben az esetben sem volt egyértelműen bizonyítható, hogy a magzat halála összefüggésbe hozható a méhlepény ereiben látott elváltozásokkal, pláne nem állítható, hogy a halál oka az anya koronavírus-fertőzése lett volna.


A cikk tehát nem állít többet, mint hogy ugyan találtak olyan elváltozásokat, melyek TALÁN összefüggésbe hozhatók a koronavírussal, de ezzel egyelőre csak a tudósoknak van dolga, hogy tisztázzák: valóban ok-okozati összefüggésekről van-e szó. Szalagcímekben virító kategorikus kijelentésekre semmiképpen nem alkalmasak.


Meg kell persze jegyezni, hogy a felsorolt adatok a közleményt közérthető nyelven interpretáló újságcikkben is benne vannak „úgy mellesleg”, de ugyan ki figyel ezekre a drámai felütés után?


Pláne hogy mindannyian ismerjük az internetről „alaposan” tájékozódó olvasó azon típusát, aki csak a cikkek címét olvassa el ugyan, de még hozzá is szól a témához a közösségi oldalakon és bárhol, ahol erre módja van.

Forrás: American Journal of Clinical Pathology

Fotó: Shutterstock

#koronavirus #covid #várandósság #terhesség


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



nekem_szol_logo_final.jpg

© 2019 Anyás-Apás