A kisebb gyermekek jobban terjesztik a COVID-ot, mint a kamaszok
Mindjárt sulikezdés, ezért talán érdekes lehet egy most megjelent kutatás eredménye, mely szerint a COVID, azaz a koronavírus tünetmentes továbbadásának esélye életkorfüggő: azt találták ugyanis, hogy a 4 évesnél fiatalabb gyermekek nagyobb valószínűséggel adják tovább a vírust otthonukban szüleiknek, testvéreiknek és más családtagjaiknak, mint a 14 évesnél idősebb kamaszok.
Nem meglepő módon az is kiderült, hogy a továbbadás kockázatát fokozza, ha tünetek jelentkezésekor vagy fertőzésre gyanús más esetekben nem történik meg időben a tesztelés, illetve ha népes család él egy fedél alatt.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Már csak pár nap a vakáció, és mindenhol elkezdődik az iskola. Az iskolák újranyitásával ismét előtérbe került az a kérdés, hogy nagyobb közösségekben hogyan lehet védekezni a vírus ismételt terjedésével szemben, különös tekintettel a mostanában világszerte elterjedtebb, fokozott fertőzőképességű delta variánsra. Az már a járvány kitörése óta nyilvánvaló, hogy a gyermekek túlnyomó többsége tünetmentesen vagy legfeljebb enyhe tünetekkel vészeli át a megfertőződést. Ami nem jelenti egyben azt is, hogy nem tudják továbbadni a fertőzést a környezetükben olyanoknak, akik már nem ússzák meg ennyire könnyen.
A JAMA Pediatrics című lapban most közzétett tanulmány szerint életkori tényezők is befolyásolják, hogy egy gyermek mekkora valószínűséggel fertőződik meg, illetve adja tovább a fertőzést. Azon túl, hogy tünetek hiányában sokszor nem is derül ki, hogy a gyermek megfertőződött, az elemzést az is nehezíti, hogy még ha fel is merül a gyanú, gyermekeknél általában ritkábban került sor tesztelésre a pandémia kezdeti időszakában, így aztán könnyen előfordulhat, hogy az ismert adatok alulbecsülik a gyermekek körében a fertőzöttséget.
Kanadai kutatók azonban most azt vizsgálták, mennyiben függ a vírus továbbadása (transzmissziója) a gyermek életkorától. Összesen 6280 háztartás adatainak feldolgozása alapján azt találták, hogy a 0–3 éves korosztály tagjai, azaz a legkisebbek adják tovább legnagyobb valószínűséggel a vírust családtagjaiknak és a velük egy háztartásban élőknek, míg az idősebb gyermekek, a 14 és 17 év közöttiek esetében erre sokkal kisebb az esély. Az is kiderült, hogy – egyáltalán nem meglepő módon – a népesebb háztartásokban állt fenn a legnagyobb kockázat, és fokozta a fertőzés továbbadásának veszélyét az is, ha nem vagy csak késve került sor a tesztelésre.
A pandémiával kapcsolatos cikkeket itt találod az Anyás-Apáson
Annak magyarázatára, miért mutatkoznak ekkora különbségek az egyes életkori csoportok között, több okot is feltételeznek. Lehet, hogy a kisgyermekek felső légutaiban nagyobb számban van jelen a vírus, bár erre vonatkozóan e feltételezésnek ellentmondó adatok is napvilágot láttak. Az viszont nagyon valószínű magyarázatnak tűnik, hogy a családon belüli érintkezések dinamikája más az egészen kicsi és a kamaszgyermekek esetében.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy míg egy kamaszgyermeknél megvalósítható az elkülönítés, addig egy 3 év alatti picinél erre értelemszerűen nincs lehetőség, ezért más módszereket kell keresni a fertőzés továbbadásának megakadályozására. Erre 12 éves kor felett jó megoldás lehet a védőoltás is.
Forrás: JAMA Pediatrics
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!