Anyás-Apás · 2019.11.04 17:01 · 8 perc

A következetes szülők nem szeretik a gyerekeiket?

Úgy tűnik, a gyermeknevelést nem lehet jól csinálni. Legalábbis a kibicek szerint. Vered a gyerekedet? Ne tedd, mert az erőszak csak a szülői gyengeség jele! Szabadjára engeded a gyereked, majd ő saját maga kitapasztalja, hogy az életben merre hány méter? Soha nem tanulja meg, hol vannak a határok, hát honnan is tudná betartani azokat! Következetes és szigorú szülő vagy, aki elvek mentén neveli a gyerekeit?

Jajaj, az már csak a rossz döntést, biztosan megutálnak majd a gyerekek, mire felnőnek!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Legalábbis ez utóbb vetik lépten-nyomon egy walesi anya fejére, a kritizálók szerint a kétgyerekes anya jócskán megutáltatja majd magát az 5 éves Jodynál és a 3 éves Jade-nél.

A 32 éves Danielle Hannah és 30 éves férje, Jamie szerint ugyanis a szabályok elengedhetetlenek a harmonikus családi élethez. Olyan szabályok vannak például életben a főiskolai oktatóként dolgozó nő és az építési vállalkozóként dolgozó férfi családjában, hogy a gyerekek nem ihatnak szénsavas üdítőitalokat, tanítási napokon nem alhatnak az osztálytársaknál, vagy hogy ha a családi étkezéseknél nem eszik meg az étel, akkor bizony a következő étkezésig éhesek maradnak.

Azt mondják, hogy az általuk lefektetett és következetesen be is tartott szabályokért rengeteg kritika éri őket a többi szülő részéről. „Sok megjegyzést kapok a többi szülőtől, de elég „vastag bőr van a képemen”, jól bírom a kritikát – mondja az anya. – Olyanokat szoktak mondogatni, hogy miért nem engedjük őket jobban szabadjára. Meg azzal is vádolnak, hogy nem engedjük a gyerekeinket gyereknek lenni, és hogy megutálnak, mire felnőnek és a szemünkre vetik majd, hogy túl szigorúak voltunk hozzájuk. A legrosszabb, amit eddig hallottam, az volt, hogy a gyerekek szomorúságban nőnek fel amiatt, mert szigorúan neveljük őket. Pedig ez egyáltalán nem igaz. A mi gyerekeink a legboldogabb gyerekek, akik a legnagyobb szeretetben nevelkednek, és én nagyon büszke vagyok rájuk már most és arra az emberre is aki majd válik belőlük. Úgy érzem, hogy az a tény, hogy az életkorukhoz mérten oly sok szabályt kell betartaniuk, a nevelésünk legtöbb vitát kiváltó része, de mi szilárdan kitartunk amellett, hogy ezekre a szabályokra szükségük van és a javukra válnak. A másik vitás pont, hogy annyira rutinszerűen alakítottuk ki az életünket. Pontosan tisztában vagyok, hogy a gyerekeknek szükségük van spontaneitásra és arra, hogy időnként szabadon legyenek, de ahol két gyerek mellett mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozik, és még a háztartást is el kell látni, ott szükség van a szabályokra.”

Az én házam, az én váram!

Ilyen szabály például, hogy tanítási napokon a gyerekek nem alhatnak a barátaiknál, ami az anya szerint nem azt jelenti, hogy teljesen el vannak tiltja a közös játéktól, mert például ha a szomszéd gyerekek kinn játszanak a kertben, akkor természetesen Jody és Jade is csatlakozhat hozzájuk, vacsoraidőre azonban otthon kell lenniük. Szigorúbb szabályok vonatkoznak ugyanakkor arra, hogy kit engednek be a házukba. Erről az anya így vélekedik: „Nagyon büszke vagyok arra és nagyra értékelem, hogy a férjem mennyit dolgozott azért, hogy olyan házban lakhassunk, ahol most lakunk. Voltak azonban példák arra, hogy a hozzánk látogató gyerekek kárt tettek a berendezésben vagy tönkretették a gyerekeink játékát, és a szüleik egyáltalán semmit nem léptek az ügyben. Mindig nehéz megértetni a vendég gyerekekkel, hogy amíg nálunk vannak, addig rájuk is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a saját gyerekeinkre. Az én házam, az én váram!”

Az anya tapasztalatai szerint a sok kritika oka valójában abban keresendő, hogy sok szülő nem fektet le nevelési elveket a saját gyerekeinél, amit aztán következetesen betarthatna, és úgy gondolja, hogy ezt más szülőknek sem lenne szabad megtenniük.

A családi étkezés szent és sérthetetlen

Ami az étkezéseket illeti, Danielle ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerekek mindent megegyenek, és nem hajlandó arra, hogy egyszerre többféle ételt készítsen, mindenkinek a saját ízlése szerint. „Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz” – talán ezzel a magyar szólásmondással lehetne legjobban leírni az étkezésekről vallott nevelési elveit. Nagy gondot fordít arra is, hogy minden étkezés tartalmazzon legalább egy adag gyümölcsöt vagy zöldséget, ezzel a napi ajánlott mennyiségnél is többet csempészve a gyerekek hasába. Ugyanakkor kerüli a szószokat és fűszerkeverékeket, mert tart attól hogy ezek túlságosan nagy mennyiségben tartalmaznak rejtett sót és cukrot. Az iskolába maga csomagolja az uzsonnát, így mindig pontosan kontrollálhatja, hogy mit eszik a gyerek. A gyerekek csak vizet és kipréselt, cukormentes gyümölcslevet ihatnak, nem kapnak viszont szénsavas üdítőitalokat vagy bármit, amiben hozzáadott cukor van.

Gyereknek este ágyban a helye!

Az esti lefekvésre is szigorú szabályok vonatkoznak: mindkét gyereknek 7 óra 45-kor ágyban a helye, és 8 órakor már aludniuk kell.

Vannak érvek a verésen kívül is

Danielle összességében azt mondja, hogy a szigorú nevelési elvekkel az a célja, hogy a legjobb kezdetet biztosítsa a gyermekeinek az élethez, és nem hiszi, hogy a szabályok és a megtervezett rutin gátolná azt, hogy a családtagok jól érezzék magukat. „Szigorú szülő vagyok, mert ugyanazt várom el a gyermekeimtől, amit saját magamtól. Az életét jól megtervező, afelett kellő kontrollal rendelkező embernek tartom magam, aki nagyon magas elvárásokat támaszt önmaga elé, és meg vagyok győződve arról, hogy a gyermekeimnek is ugyanilyen szabályozott és szervezett környezetben kell felnőniük. Természetesen hagyom, hogy a gyermekeim gyermekek legyenek, de nem tolerálom a durvaságot, a szófogadatlan viselkedést és a neveletlenséget. Természetesen van, hogy nem jól viselkednek, hiszen gyerekek, de én ilyenkor sem visszakozom és nem engedek az elveimből.”

Azt még fontos kiemelni, hogy a fenti szabályrendszer betartását a szülők nem veréssel érik el, mert meggyőződésük, hogy ennél sokkal hatásosabb nevelési elvek is léteznek. Náluk ilyen a „gondolkodó lépcső”, ahol mindkét gyereknek annyi ideig kell elgondolkodni tettén, ahány évesek, Jodynak tehát öt percig, Jade-nek pedig három percig. A büntetések közé tartozik ezen kívül még a kedvenc játék elvétele, ami egészen addig a hűtő tetejére kerül, amíg a gyerekeknek nem sikerül a szülőket meggyőzni arról, hogy megérdemlik, hogy visszakapják. Nevelési módszer még az is, hogy a gyerekek reggelente egyforma számú pénzérmét kapnak, amihez aztán jó magaviselettel újabbakat gyűjthetnek, míg rossz viselkedéssel veszíthetnek belőlük, a nap végén aztán az így összegyűlt pénz elkölthetik valami apróságra a boltban.

Állítólag a brit szülők a legszigorúbbak

Olvastam egyébként egy felmérést, mely szerint összességében a brit szülők nevelik a legszigorúbban a gyerekiket, őket követik szigorúságban az ír, francia, holland és portugál szülők. A fenti történetet olvasva hiszem is, a mindennapi tapasztalataim alapján nem is ezt az állítást.

(A fotó csak illusztráció.)

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ez is érdekelhet:

Ne várd el, hogy a gyerek mindent megegyen!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük