A három angyal segítsége nélkül nem ment volna…
Gyerekkel repülni – erről a témáról szólt ezen a héten az Anyavilág összes posztja. A hét lezárásaként tegnap már hoztam egy történetet egy önzetlen és nagylelkű utasról, aki első osztályra szóló jegyéről mondott le egy beteg kislánnyal utazó anya javára. Itt egy újabb történet arról, mekkora felbecsülhetetlen segítséget képes nyújtani az utastársak empátiája.
A hét utolsó története három nőről és egy kétgyerekes anyáról szól.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A tegnapi sztorihoz hasonlóan az alábbi történet is még decemberben esett meg. Úgy látszik, karácsony előtt jobban figyelünk egymásra.
Az első
Egy texasi anya, Becca Kinsey éppen két kisfiával állt sorba a reptéri biztonsági ellenőrzéshez. Az egyik gyerek sírt, a másik halálosan fáradt volt. Az anya pedig kellően kimerült attól, hogy a két nyűgös gyereket már órák óta igyekezett kordában tartani, és már ő is a sírás határán volt. „Pedig jó ötletnek tűnt egy 2 éves és egy 5 éves gyerekkel repülni” – mondta utólag. A letargiájából egy nő rántotta ki, aki a sor elejéről odakiáltott neki: „Jöjjön ide előre, álljon elém a sorban! Pontosan tudom, mit érez most.”
A második
A hosszú sorban állástól megszabadulva az anya minden erejét latba vetve igyekezett a beszállókapuhoz jutni a két gyerekkel és hármójuk kézipoggyászával. Ekkor érkezett a második mentőangyal egy másik női utas személyében, aki felajánlotta, hogy az összes poggyászt felviszi helyettük a repülőgépre.
„Amikor próbáltam nekik köszönetet mondani, csak annyit válaszoltak: Ne aggódjon, csak biztosak akarunk lenni abban, hogy rendben felszállnak a gépre – írta az anya egy Facebook-posztban. – A második nő az összes, de tényleg az összes csomagunkat megragadta és cipelni kezdte. Egészen a beszállókapuig kísért bennünket, és csak akkor búcsúzott el, amikor látta, hogy felszállunk a járatunkra.”
A harmadik
A hab az volt az addig sem túl édes tortán, hogy az egyik gyerek sírni kezdett felszállás közben, majd végre elaludt az anya ölében. Háromnegyed órával később érkezett a harmadik angyal, aki az anya üléséhez hátrasétálva csak ennyit mondott: „Úgy tűnik, szüksége van egy kis szünetre.” Ezzel átvette a gyereket, aki az ismeretlen nő ölében aludta végig a repülés hátralévő részét. „Kézen fogva vezette a gyereket a poggyászkiadásig, átadta a páromnak, engem megölelt és csak annyit mondott: Boldog karácsonyt!”
A Facebookra kiposztolt történetet több mint 100 ezren osztották meg és csaknem egymillióan lájkolták. Több ezer hozzászólás született hozzá. „Olyan jó ilyenről hallani – írta valaki. – Elsírtam magam a történetet olvasva. Örömmel tölt el, amikor az emberi kedvesség tanúbizonyságával találkozom. Átérzem a helyzetet, az én két gyerekem is volt kicsi.” „Több ilyen történetet kellene nyilvánosságra hozni, ez is megmelengette a szívemet. Jó volt olvasni róla!” – fejezte ki örömét valaki más.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!