A gólya általában hajnalban érkezik
A statisztikák szerint a babák többsége nem tartja tiszteletben a munkaidőt, hiszen az újszülöttek körülbelül háromnegyede éjszaka vagy hajnalban jön a világra. Munkaszüneti napok előtt több az indított szülésből született baba, míg a programozott császármetszések a legritkább esetben történnek a szokásos munkaidőn kívül.
Böngésszük még egy kicsit a statisztikákat…
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
…melyek egy brit felmérésből származnak, melyben több mint 5 millió szülés adatait elemezték.
Az első és legfontosabb, hogy a babák 28,5 százaléka születik munkaidőben (ami az angoloknál 9-től 5-ig tart), a többi 71,5 százalék munkaidőn kívül, azaz délutántól reggelig, illetve hétvégén és munkaszüneti napokon. Ezzel nem találták fel a spanyolviaszt, mondhatnám, mivel gyorsan utánaszámoltam, a 168 órás hétből a heti 40 óra munkaidő 23,8 százalékot tesz ki, állami ünnep meg nem olyan sok van, tehát mondhatnánk, hogy sikerült kideríteni, hogy babák bizony születnek éjjel és nappal is, de kétségkívül kicsit magasabb az arány munkaidőn kívül.
Ennek viszont látszólag kicsit ellentmondanak a karácsony valamelyik napján történt szülések, az év összes napja közül ugyanis ilyenkor születik a legkevesebb baba. Ezt egyébként az adatokhoz fűzött kommentárjukban a szerzők sem értik, de én érteni vélem, hiszen a szülés megindulásában egészen biztosan közrejátszanak valami titokzatos pszichés tényezők is. Ha pedig én szülés előtt állnék, akkor karácsony előtt biztosan azt érezném, hogy ha már eddig nem akart elindulni a gyerek, akkor most már várja ki a karácsonyt, hadd töltsem már otthon a szeretteimmel együtt az év legszebb ünnepét egy kórházi kórterem helyett. De talán erre is találnak ennél tudományosabb magyarázatot egyszer.
Ha az orvos dönt, akkor munkaidőben indul a szülés
Sokkal érdekesebb viszont, ha kicsit részletesebben is megnézzük a számokat.
A PLoS ONE című lapban a 2005 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan megjelent adatokból kiderül például, hogy spontán – tehát nem orvosilag indított, nem gyorsított stb. – szülések során az újszülöttek leginkább az éjjel 1 óra és reggel 7 óra közötti időpontot választják az érkezésre, ezen belül is legtöbben a kora hajnalt, a 4 órát.
Indított szülésekből viszont – ne feledjük, hogy a szülések egyötöde így történik! – a babák többsége éjfél körül, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken vagy szombaton, illetve a hivatalos állami ünnepek előtti napon születik. Ez már sokkal érdekesebb adat, hiszen nyilvánvalóan arról van szó, hogy az orvos munkaidejéhez – ami ugye hétfőtől péntekig minden nap a délutáni órákig tart − igazított szülésindítás után ezekben az időszakokban jönnek a világra a babák.
A tervezett császármetszések, a „programcsászárok” ugyancsak munkaidőben történnek, ezen belül is leginkább a munkaidő kezdete és dél között. Ez mondjuk teljesen észszerűnek tűnik. Ha egy orvos műtétet akar végezni, aminek ő maga választhatja meg az időpontját, érthető módon nem este 11-kor akar a műtőbe menni – és persze a műtő személyzetének sem mindegy.
Munkaidőn kívül több a hiba
Ez egyébként nem rossz a mamának és a babának sem, hiszen millió statisztika van arról, hogy a munkaidőn kívül végzett műtétek – és most soroljuk ide a császármetszésen kívül a szüléseket is – mindig több a hiba, gyakrabban fordulnak elő szövődmények, nagyobb arányú a halálozás. Ennek oka abban keresendő, hogy ügyeleti időben általában minden kórházban csökkentett létszámú személyzet látja el a betegeket, gyakori, hogy a fiatalabb, tapasztalatlanabb orvosok vannak ügyeletben, és a diagnosztika (labor, röntgen stb.) sem áll rendlelkezésre azonnal teljes körűen. De még csak műtét vagy szülés sem kell ahhoz, hogy rosszabbul járjon, aki ügyeleti időben szorul orvosi ellátásra. A múltkor pont arról olvastam egy cikket, hogy stroke, azaz agyi katasztrófa („gutaütés”) után is rosszabbak a túlélési esélye azoknak a betegeknek, akiket este, éjszaka, hajnalban, hétvégén vagy munkaszüneti napon szállít kórházba a mentő.
Az éjszakai szülés tehát nem jelent nagyobb biztonságot, de annyi előnye mindenképpen van, hogy ilyenkor kisebb a jövés-menés a kórházakban, így nagyobb esély arra, hogy a szülés háborítatlanul, nyugodt körülmények között történik. Egy modern kismama szerint pedig ez is nagyon fontos – ha nem a legfontosabb -szempont.
Evolúciós okai vannak annak, hogy éjszaka születünk
A már idézett felmérésre visszatérve, a szerzők evolúciós okokkal magyarázzák, hogy a szülések többsége éjszaka történik. Azt mondják, hogy nagyobb közösségekben élő őseink nappal voltak aktívak, vadászgattak, gyűjtögettek, éjszakára azonban biztos helyre vonultak vissza. Így ezek voltak a legnyugodtabb órák a várandós nőknek arra, hogy világra hozzák gyermekeiket, a közösség tagjainak pedig arra, hogy segítsenek nekik. Így az éjszakai szülés bizonyos fokú védelmet és biztonságot nyújtatott a mamák és a babák számára. Na ugye, hogy a tudatalattink is befolyásolhatja, mikor szülünk…
„Az nem meglepő, hogy a tervezett császármetszéseket általában nem ünnepnapokra időzítik, nehezebben érthető viszont, hogy a minden orvosi beavatkozások nélküli spontán szülések miért olyan ritkán fejeződnek be karácsony napján” – mondja az egyik szerző, bizonyos dr. Peter Martin.
Forrás: PLoS ONE
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!