AnyĂĄs-ApĂĄs
A fiam lila tĂŒllszoknyĂĄt hord, közöd?
MostanĂĄban nĂ©zelĆdve a vilĂĄg dolgai között Ășgy tƱnhet, hogy a fĂ©rfi Ă©s nĆi nem mint olyan, kezd kimenni a divatbĂłl. PĂĄr Ă©ve pĂ©ldĂĄul szĂ©les sajtĂłvisszhangot kapott az âEgaliaâ nevƱ svĂ©d Ăłvoda (aminek mĂĄr a neve is sokat sejtet), ahol a âfiĂșâ Ă©s âlĂĄnyâ szĂł tabunak szĂĄmĂt, Ă©s a nemek közötti kĂŒlönbsĂ©g eltĂŒntetĂ©sĂ©nek szellemĂ©ben vĂĄlasztjĂĄk ki a jĂĄtĂ©kokat, a mesĂ©skönyveket, de mĂ©g a szĂneket is.
Nem hasznĂĄljĂĄk a hĂm- Ă©s nĆnemƱ szemĂ©lyes nĂ©vmĂĄsokat (âhanâ Ă©s âhonâ), helyette bevezettĂ©k a mindkĂ©t nem megjelölĂ©sĂ©re alkalmas âhenâ nĂ©vmĂĄst, ami eredetileg ugyan mĂ©g csak nem is lĂ©tezik a svĂ©d nyelvben, de egyes feminista Ă©s homoszexuĂĄlis körökben eddig is hasznĂĄlatos volt.
Most pedig itt egy apa, akinek a kisfia rendszeresen kislĂĄnyruhĂĄkat, sĆt egyenesen tĂŒllszoknyĂĄkat vĂĄlaszt reggel a gardrĂłbbĂłl, Ă©s ez az apa szerint teljesen rendjĂ©n van, sĆt.
Ăs itt ĂĄtadom a szĂłt ennek a bizonyos apĂĄnak.
âA nĂ©gyĂ©ves lĂĄnyom, Sydney, minden reggel kihĂșzza a fiĂłkot Ă©s kivĂĄlasztja, aznap milyen ruhĂĄt szeretne felvenni. NĂ©ha prĂłbĂĄlom kicsit befolyĂĄsolna, valahogy Ăgy: âMiĂ©rt nem prĂłbĂĄlod meg ma ezt a sortot?â De a lĂĄnyom makacs, Ă©n pedig azt gondolom, megĂ©rdemli, hogy szabadon kivĂĄlaszthassa, mit akar viselni.
A fiam, Asher, 2 Ă©ves. Kikapok egy sortot Ă©s egy pĂłlĂłt a fiĂłkbĂłl Ă©s felöltöztetem, mert mĂ©g nem tud egyedĂŒl öltözködni. De rĂĄjött, hogyan kell magĂĄrĂłl levenni a ruhĂĄkat, Ă©s azĂłta elĂ©g gyakran elĆfordul, hogy leszedi magĂĄrĂłl a göncöket Ă©s sĂrva követeli, hogy adjak rĂĄ kislĂĄnyruhĂĄt. FelmĂĄszik a fiĂłkhoz, kihĂșzza Sydney egyik ruhĂĄjĂĄt Ă©s nyĂșjtja felĂ©m: âEzt akarom.â Ăppen ezĂ©rt az esetek nagyobb rĂ©szĂ©ben a fiam Ășgy nĂ©z ki, mint egy Disney-hercegnĆ. Ha fĂ©lreteszem a tĂĄrsadalmi konvenciĂłkat, akkor azt kell mondanom, hogy jĂłl fest ezekben a kislĂĄnyruhĂĄkban. Ăs a nyĂĄri forrĂłsĂĄgban mĂ©g azt is hozzĂĄ kell tennem, hogy mĂ©g praktikusak is ezek a spagetti vĂĄllpĂĄntos topok.
Volt idĆ, amikor kicsit kĂ©nyelmetlenĂŒl Ă©reztem magam, amikor ezekben a lĂĄnyruhĂĄkban nyilvĂĄnos helyen is mutatkozott. Ennek az volt az oka, hogy eszembe jutott, mit fognak rĂłlunk gondolni az emberek, hogy a fiam lĂĄnyruhĂĄkban jĂĄr. Mintha rĂ©szemrĆl ez azt jelentenĂ©, hogy a fiamat hasznĂĄlom fel arra, hogy demonstrĂĄljam: fittyet hĂĄnyok a tĂĄrsadalmi szokĂĄsoknak. De az egyik barĂĄtom anyukĂĄja azt jegyezte meg, hogy âTalĂĄn egy Ășjabb kislĂĄnyt szerettetek volna?â
Az egyik barĂĄtom szĂŒlinapi zsĂșrt rendezett a lĂĄnyĂĄnak, Ă©s elindulĂĄs elĆtt megprĂłbĂĄltam meggyĆzni Ashert, hogy öltözzön ĂĄt âfiĂșâruhĂĄkban. Biztos voltam benne, hogy ha kislĂĄnyruhĂĄban jelenik meg, ezzel csak vĂ©ge-hossza nincs kĂ©rdezĆsködĂ©sre Ă©s ĂtĂ©letalkotĂĄsra adunk okot, Ă©n pedig nem Ă©reztem kĂ©sztetĂ©st arra, hogy megbirkĂłzzam egy ilyen helyzettel. De Asher aznap reggel elszĂĄntabb volt, mint bĂĄrmikor. Hatalmas hisztit vĂĄgott le, amikor bele akartam kĂ©nyszerĂteni a lĂĄbait egy rövidnadrĂĄgba. Taknya-nyĂĄla egybefolyt, Ășgy sĂrt Ă©s tiltakozott, Ă©n pedig hirtelen rĂĄdöbbentem, hogy valami olyasmiĂ©rt harcolok vele, amiben sajĂĄt magam sem hiszek. Azonnal leĂĄllĂtottam magam, ĂĄtöleltem Ćt Ă©s bocsĂĄnatot kĂ©rtem tĆle. AztĂĄn visszahoztam neki a lila hercegnĆs ruhĂĄt a nĆvĂ©re flitteres cipĆivel egyĂŒtt. ElmentĂŒnk a zsĂșrra, Ă©s Ă©szrevettem, hogy többen kinevetnek Ă©s megjegyzĂ©seket tesznek. Az egyikĂŒk megkĂ©rdezte: âSzerinted ez vicces? Egy csomĂł gyerek van itt. Azt akarod, hogy ezt lĂĄssĂĄk maguk elĆtt?â A mĂĄsikuk szerint: âBuzit akarsz nevelni a fiadbĂłl?â
Igyekeztem megĆrizni a nyugodtsĂĄgomat. AztĂĄn elmagyarĂĄztam nekik, hogy a homoszexualitĂĄsnak semmi köze nincs ahhoz, amikor egy kisfiĂș kislĂĄnyruhĂĄt vesz fel vagy fordĂtva. Ăs ha a fiamrĂłl egyszer kiderĂŒl, hogy meleg, akkor ez nem attĂłl lesz, hogy Ă©n ezt vagy azt csinĂĄltam. AzĂ©rt lesz, mert meleg Ă©s kĂ©sz. Ez talĂĄn egy lĂ©pcsĆ afelĂ©. De az is lehet, hogy nem. De akĂĄrhogyan is van, nem akarom, hogy a gyerekem azt Ă©rezze, hogy nem tudja kifejezni önmagĂĄt, mert Ă©n nem tĂĄmogatom ebben.
Volt, aki megĂ©rtette, mĂĄs a közömbössĂ©g vagy a vallĂĄsos meggyĆzĆdĂ©s okĂĄn nem. De sok ember tĂĄmogat. Van, aki elĆször kislĂĄnynak nĂ©zi a fiamat, aztĂĄn mikor felvilĂĄgosĂtom az ellenkezĆjĂ©rĆl, azt mondja: âNem baj, akkor is imĂĄdom.â Sokan bocsĂĄnatot kĂ©rnek amiatt, hogy lĂĄnynak nĂ©ztĂ©k a fiamat, de mindig azt vĂĄlaszolom: âNem kell bocsĂĄnatot kĂ©rnie. Lila tĂŒllszoknya Ă©s flitteres cipĆ van a gyereken. Honnan kellene tudni, hogy nem kislĂĄny?â
Az egyik meleg barĂĄtom lĂĄtott bennĂŒnket egy nyilvĂĄnos mƱsorban szerepelni a fiammal. Ć ezt mondta: âAmikor gyerek voltam, nem hordtam ilyen ruhĂĄkat. Ne aggĂłdj. A fiad nem meleg, amilyen Ă©n vagyok.â Ez a nemi identitĂĄsĂĄt nyilvĂĄnosan felvĂĄllalĂł, hĂĄzassĂĄgban Ă©lĆ barĂĄtom azon igyekezett, hogy jobban Ă©rezzem magam egy problĂ©mĂĄval kapcsolatban, ami voltakĂ©ppen nem is lĂ©tezik. Ha a fiam meleg, akkor meleg. TalĂĄn az. TalĂĄn nem. TalĂĄn majd kĂ©sĆbb is lĂĄnykĂ©nt öltözködik. TalĂĄn nem. Nincs befolyĂĄsom rĂĄ. Mindössze annyit tehetek, hogy mellette ĂĄllok Ă©s tĂĄmogatom Ćt.
Egyik nap hamarĂĄbb Ă©rtem haza, mint a felesĂ©gem, Ă©s mondtam a gyerekeknek, hogy vigyĂŒk el a kutyĂĄs sĂ©tĂĄlni. Sydney Ășgy öltöztette az öccsĂ©t, mint egy jĂĄtĂ©k babĂĄt, kĂŒlönbözĆ lĂĄnyruhĂĄkat, cipĆket, hajpĂĄntokat prĂłbĂĄlt rĂĄ. AztĂĄn kitalĂĄlta, hogy Ă©n is vegyek fel nĆi ruhĂĄkat âJaj istenem, olyan vicces lenneâ â mondtam. Amikor nemet mondtam neki, kĂ©rlelni kezdett. âAz emberek ki fognak nevetniâ â mondtam neki. âHa kinevetnek, megmondom nekik, hogy hagyjanak mindet bĂ©kĂ©nâ â gyĆzködött. Nem volt több Ă©rvem, ezĂ©rt beleprĂ©seltem magam a felesĂ©gem legrugalmasabb rucijĂĄba. KivittĂŒk a kutyĂĄt, Ă©s az, hogy lĂĄttam, hogy a gyerekeim örĂŒlnek annak, hogy kĂ©pes voltam kilĂ©pni a komfortzĂłnĂĄmbĂłl, legyĆzte bennem a megalĂĄzottsĂĄg Ă©rzĂ©sĂ©t. Amikor a felesĂ©gem hazaĂ©rt, mĂĄr az utca vĂ©gĂ©bĆl meglĂĄtott mindet. Nagyot nevetett Ă©s fotĂłkat kĂ©szĂtett. Azt mondta, jobban tennĂ©m, ha le sem vennĂ©m magamrĂłl a ruhĂĄjĂĄt. AztĂĄn mindannyian elmentĂŒnk enni egy pizzĂĄt.â
SzerzĆ: Dr. Simonfalvi IldikĂł
radiolĂłgus szakorvos, orvosi szakfordĂtĂł, egĂ©szsĂ©gĂŒgyi szakĂșjsĂĄgĂrĂł
Ne feledd, hogy az oldalon olvashatĂł tartalmak nem helyettesĂtik az orvosi szakvĂ©lemĂ©nyt!