• Anyás-Apás

A császáros anyukákat is megilleti a segítség!

Az április (az International Cesarean Awareness Network, ICAN kezdeményezésére) a császármetszéssel kapcsolatos informálódás, közbeszéd hónapja, mely nem csak arról szól, hogy felhívjuk a figyelmet a magas császárarányokra, hanem arról is, hogy rávilágítsunk többek között arra, miért érdemel kiemelt figyelmet minden császárral szült anya.


A kérdés még aktuálisabb a koronavírus-világjárvány idején.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Több fronton is nagy szükség lenne a császáros édesanyák testi-lelki támogatására: az anyákat sokszor még mindig nem informálják kellőképpen arról, mi történik velük és babájukkal a műtét során, nem kapnak lehetőséget arra, hogy kísérőjük velük legyen, az újszülöttel nem tud megvalósulni a megszakítás nélküli együttlét, nem jutnak naprakész információkhoz a szoptatással kapcsolatban, ritkán elérhető a műtét utáni felépüléshez a szaksegítség, s sokan megválaszolatlan kérdésekkel térnek haza a kórházból – többek között ez derül ki a Császárvonal projekt 2018-ban, illetve 2020 tavaszán is megismételt kérdőívéből, melyet több ezer édesanya töltött ki.


Adatok a nem reprezentatív Császárvonal-kérdőívből (2018, 2020)

2018-ban a megkérdezett anyák 60%-a nyilatkozott úgy, hogy   megfelelő tájékoztatást kapott orvosától, szülésznőjétől a császármetszés   folyamatáról, előnyeiről és hátrányairól. 30% semmilyen információt nem   kapott. A 2018-2020-as időszakban 57,6% számolt be megfelelő tájékoztatásról,   33,2% maradt viszont információ nélkül.
A 2018-ban megkérdezettek   87,2%-a, 2018-2020 között pedig 87,4% nem találkozott gyógytornásszal a kórházban,   császára után.
A sebkímélő mozgásokat (hogyan   kell felállni, ágyban fordulni stb. hasi sebbel) a 2018-as megkérdezettek   66,1%-ának nem mutatta meg senki, a friss felmérés során ugyanez a szám már   72,4%-ra emelkedett.
A hazabocsátás utáni helyes seb-,   illetve hegkezelésről, a császár utáni tornákról az anyák mindössze 37,3%-a   kapott teljeskörű tájékoztatást a korábbi adatfelvétel során, a 2018-2020-as   időszakban pedig csak 19,7%-uk.

A pandémia alatt még fontosabb a támogatás, informálás

„A császármetszés akár tervezett, akár sürgősségi, a szervezetnek sokkal nagyobb kihívás, mint a hüvelyi szülés, hiszen nemcsak a fizikai részünk sérül nagyjából tíz rétegben szűnik meg a testünk folytonossága , hanem sérülhet a lelkünk is, melyet tudatosíthatunk ott, vagy egy későbbi pillanatban. Ez a pszichés kihívás tarthat rövid ideig, vagy elkísérhet bennünket évtizedekre. Minél inkább ‘külsősként’ kezelnek egy anyát a saját szülése alatt, minél inkább érzi, hogy a feje felett döntenek és cselekszenek, annál valószínűbb, hogy a folyamatnak lesznek negatív lenyomatai” magyarázza Veisenberger Eleonóra dúla, perinatális szaktanácsadó jelölt.

Az Anyás-Apás császármetszéssel foglalkozó korábbi cikkeiért ide kattints!


Egy császáros édesanyának több segítségre van szüksége. Nehéz számára a helyzetváltás az ágyban, a kényelmes szoptatási pozíció megtalálása, s kiszolgáltatott helyzetben van. „A műtét utáni fájdalomérzet és a műtét megélése összetett, s nagyban függ attól, mit tapasztalunk a kórházban, milyen támogatást kapunk, kompetensnek tudjuk-e érezni magunkat. Például azzal, hogy segítenek ellátni a babát még fekve, hogy meg tudjuk szoptatni. Hogy megmutatja-e valaki, miképp tornázzunk a kórházi ágyon, hogy megdagadt bokánk kisebb legyen, és hamarabb lábra tudjunk állni. Az információ meglepő módon sokat csökkent a fájdalmon, illetve a vérveszteség utáni, a beavatkozás miatt stabilitását vesztett testünkön” árnyalja tovább a képet Rákosi Dóra, gyógytornász, laktációs szaktanácsadó.

Az Anyás-Apás koronavírus-világjárvánnyal foglalkozó korábbi cikkeiért ide kattints!


Mivel hazánkban közel minden harmadik anya császárral hozza világra gyermekét, nagy szükség van a korrekt tájékoztatásra a műtéttel és annak rövid- és hosszú távú hatásaival kapcsolatban, melyben a várandósgondozási rendszer minden tagja segíthet. Most azonban, a pandémia időszakában az anyák és segítőik is újabb kihívások elé néznek.

„Az eddig veszélyesnek mondott VBAC (császár utáni hüvelyi szülés) válik támogatottabbá császár helyett, vagy indítást javasolnak terminus előtt. Az eddig kötelezőnek mondott vizsgálatok nem tűnnek olyan fontosnak. A változás hirtelen és ettől félelmetes is. Az apák jelenléte a műtőben ott is bizonytalan, ahol eddig lehetséges volt. A dúlák jelenléte kizárt, s sok helyen már a fogadott orvos és szülésznő helyett is az ügyeletesek segítsége elérhető csak”

foglalja össze Veisenberger Eleonóra, miért is nehéz a várandósoknak a jelenlegi helyzetben. A szakember azonban biztat: egy (hasi) szülésből, VBAC-ből a koronavírus idején is ki lehet hozni a maximumot, önmagunkra, belső erőforrásainkra, a magunk köré kreatívan összehívott, virtuális segítőkre támaszkova.

Forrás: Császárvonal

#csaszarmetszes #csaszarvonal #szules #covid #koronavirus


Kipróbálnád, mennyit tudsz a császármetszésről? A kvízhez ide kattints!



Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás