10 jel, hogy gyermekkori érzelmi elhanyagolás hatásaitól szenvedsz még ma is
Könyvtárnyi szakirodalma van annak, hogy az érzelmi elhanyagolás hogyan hat a gyerekekre. Amikor a szülők ugyan „életben tartják” őket, kapnak enni-inni, van fedél a fejük felett és ruha, amit felvehetnek, de az érzelmek hiányoznak a családból. Kihaltak vagy sohasem voltak. Nincs odafigyelés, törődés, szeretet, érdeklődés, bizalom... és még sorolhatnám.
Most egy Instagram-poszt jött velem szemben, melyben egy pszichológus arról beszél, hogy a gyermekkori érzelmi elhanyagolás hatásai egészen a felnőttkorig gyűrűzhetnek... és többnyire gyűrűznek is. Tíz jelet is felsorol, melyek alapján valószínűsítheted, hogy nálad is fennáll-e ez a helyzet.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A Birminghamben élő Dr. Lalitaa Suglani okleveles pszichológusnak több mint 110 ezer követője van az Instagramon, ahol egy nemrég közzétett bejegyzésében osztotta meg a témával kapcsolatos ismereteit. Részletes magyarázatokkal kiegészített posztjában kifejtette, hogy azok, akik gyerekkorukban érzelmi elhanyagolást éltek át, ennek hatásait tartósan megtapasztalhatják felnőttként is kapcsolataikban, karrierjükben és úgy általában abban, ahogy képesek – vagy éppen nem képesek – eligazodni a mindennapi életükben.
Elmondása szerint az elhanyagolás hatásai egészen a felnőttkorba is begyűrűzhetnek; a kapcsolataidba, a karrieredbe és abba, ahogyan a mindennapi életben eligazodsz. A pszichológusnő így fogalmaz ezzel kapcsolatban:
„Gyermekkorunkban úgy tanuljuk meg az érzelmeket, hogy szüleink következetesen reagálnak a szükségleteinkre és értékesként fogadják el az érzéseinket.”
Ezt követően kifejti, hogy az érzelmi elhanyagolás többféle körülmények között is megvalósulhat és sokféle formát ölthet. Ezek közé tartozik – mondta –, „amikor a szülő vagy más elsődleges gondozó figyelmen kívül hagyja, ha a gyermek zaklatott, lekicsinyli a gyermek szorongását, nem szab biztonságot nyújtó határokat, és folyamatosan egy másik gyermek vagy a szülő saját szükségleteit helyezi előtérbe”. Egy másik körülményként említi, amikor a szülők folyton más dolgokkal vannak elfoglalva, mert ilyenkor a gyermek nem tudja megélni, hogy ő és ő érzései fontosak.
A későbbiekben látni fogjuk, hogy a gyermekkorukban érzelmileg elhanyagolt felnőttek leggyakoribb problémájának tízes toplistáján szerepel az a mély érzés, hogy az ilyen személyek hibásnak vagy „másnak” érzik magukat. A bűntudatra és a szégyenérzetre való hajlamot és az önismeret hiányát szintén lehetséges problémaként említi a szakember, aki szerint a gyermekkori érzelmi elhanyagolást elszenvedőknél gyakori, hogy nehezen bíznak új emberekben, és azt is megjegyezte, hogy az emberektől való függéstől való félelem is jelen lehet a lelkükben. Szintén toplistás az elutasítástól való jelentős félelem megélése.
„Visszautasítanak vagy cserbenhagynak, ha megbízom valakiben.”
Ugyancsak gyakori, hogy az ilyen emberek önmaguk iránt nemigen képesek sajnálatot érezni, ugyanakkor mások iránt hatalmas empátiát képesek tanúsítani. Végül azok a felnőttek, akik gyermekkorukban érzelmi elhanyagolást szenvedtek el, az üresség érzésével küzdhetnek.
„Nem tudom, ki vagyok vagy mi a célom.”
A pszichológus szerint „a gyógyuláshoz vezető utat megkönnyítheti, ha tudjuk, hogyan alakította az érzelmi elhanyagolás az életünket, és megértjük, mi miért történt. A gyógyulás egy folyamat, és mindenki számára másképp néz ki.”
Fontos kiemelni az Instagam-poszt záró gondolatát, miszerint van remény és van segítség, de „az Instagram nem helyettesíti a terápiát”, és kerülniük kell az öndiagnózist.
És végül a tízes toplista, melyet gyakran megélnek felnőttkorukban azok, akiket szüleik gyermekkorukban elhanyagoltak:
1. Mély érzés, hogy hibásak valamiben vagy mások, mint a többiek
2. A bűntudatra és szégyenérzetre való hajlam
3. Az önismeret hiánya
4. Bizalmatlanság az új ismerősök iránt
5. Félelem a másoktól való függéstől
6. Erős félelem az elutasítástól
7. Nehézségek önmaguk szeretése terén, de rengeteg együttérzés mások iránt
8. Önmagukra irányított harag és vádaskodás
9. Nehézségek az érzelmek önszabályozása és az önfegyelem terén
10. Üresség érzése
Forrás: Instagram
Fotó: Freepik
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!