top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

És ha azt mondom, hogy gyújtsd fel magad, akkor felgyújtod?

Szinte hihetetlen, de egy 12 éves amerikai kislány alkohollal dörzsölte be, majd felgyújtotta saját magát. Nem, nem akart öngyilkos lenni, egyszerűen csak azt utánozta, amit az internetes „kihívásokban” látott. Szinte teljes teste megégett, az is kétséges, hogy túléli-e az életveszélyes játékot.


Beszéljünk végre az internetes kihívásokról is!


 


Mindig azt mondom, hogy szülőként soha nem tudjuk mindenfajta veszélyre felkészíteni a gyerekeinket, hiszen sokszor még akár készakarva is olyan helyzetekbe képesek sodorni magukat, melyek még a legfantáziadúsabb szülői agyban sem merülnek fel. A múltkor már írtam az egyik ilyen őrületről, az úgynevezett dezodorkihívásról, „challenge”-ről, most itt egy újabb.

Egy detroit-i kislány, bizonyos Timiyah Landers két barátnőjével a Youtube-on látott „kihívást” akart teljesíteni, ezért gyógyszertári alkohollal dörzsölte be a testét, majd felgyújtotta saját magát. Őrület, nem? És az őrület nem új, már évek óta terjed a neten, több százan vagy tán ezren is levideózták már, hogyan ég az alkohol a bőrükön. Az életveszélyes mutatvány azonban most rosszul sült el, a gyerek testének több mint fele megégett, noha az édesanyja és a nevelőapja szerencsére nem veszítette el a lélekjelenlétét, és azonnal a fürdőszobába vitték a kislányt, ahol a mentők megérkezéséig hideg vízzel hűtötték a testét.

Az anya utólag azt mesélte, hogy miután a lányokat egyedül hagyta a kislánya szobájában némi palacsintázás után, hangos robbanásszerű hangot hallottak, mire visszaérve azt látták, hogy a lány teste lángokban áll. „Minden égett rajta a térdétől a hajáig – emlékezett vissza. – A haja is lángolt. A párom próbálta vízzel oldani a tüzet, de a tűz újra és újra erőre kapott, ezért megpróbáltam leszedni róla a ruháját.”

A lány később elismerte, hogy a Youtube-on látták a barátnőivel a „fire challenge”-nek nevezett kihívást és ezt akarták utánozni.

„Ellenőrizzétek a gyerekeiteket! Különösen ezeket a telefonokat. Ha előre láttam volna, hogy ez történik, soha nem engedtem volna a gyerekeimet még a közösségi média közelébe sem. Nincs többé iPhone. Semmi az égvilágon” – fogadkozik most az anya.


Miért követik a gyerekek ezeket a „kihívásokat”?

Mindenki szereti az értelmes kihívásokat, de miért utánozzák a gyerekek ezeket az értelmetlen feladatokat? Amíg csak arról van szó, hogy össze nem illő ételeket öntenek össze és esznek meg, legfeljebb „csak” egy jó kis hányást vagy hasmenést kockáztatnak, de mit gondoljunk azokról, melyekről józan ésszel akár már gyerekfejjel is láthatók, hogy veszélyesek, sőt életveszélyesek?

Sok ilyen kihívás terjed a neten, különösen a videómegosztókon, hiszen éppen az benne a pláne, hogy a bátor – vagy inkább esztelenül vakmerő – vállalkozók videóval dokumentálják országnak-világnak, hogy lám, ők is merték, és sikerült.

„A kihívások veszélyes megoldást kínálnak egy életkori problémára, nevezetesen arra, hogy a gyerekek az alacsony önbecsülésüket azzal próbálják megerősíteni, hogy elfogadást keresnek a kortársaik részéről” – mondja egy gyermekpszichológus. Gyermekkorban különösen 5 és 12 éves kor között számít a kortársaik véleménye a tekintetben, hogy a gyerek mennyire értékeli saját magát, ezért hajlamos olyan képességeket bizonyítani saját magáról, melyeket az adott közösség nagyra értékel. Még akkor is, ha ez értelmetlen és/vagy veszélyes – de ezt már én teszem hozzá.


Mit tehet a szülő az internetes kihívásokkal?

A pszichológusok azt javasolják, hogy a szülő a gyerekkel egyetértésben keressen olyan megfelelő kihívásokat, melyek nem veszélyesek a gyerek testi épségére. Ezzel egyúttal a szülő a döntéshozatali folyamatokban is szerepmodellként állhat a gyerek előtt: hogyan hozzunk olyan értelmes, racionális döntéseket, melyek alkalmasak a konfliktusaink megoldására?

Fontos az is, hogy ne tagadjuk el magunk elől a problémát. Ne higgyük azt, hogy ez csak mások problémája, és a mi gyerekünk soha nem hallott még ezekről az extrém Youtube-kihívásokról, illetve hogy nem forgatja a fejében, hogy maga is teljesíti egyiket-másikat. Könnyen lehet, hogy a szülő figyelmét elkerülik az apró figyelmeztető jelek, így elmulasztja a lehetőséget a közbeavatkozásra, a megelőzésre. „A gyerekek sokszor nem engednek betekintést a szülőknek a maguk kis dolgaiba, ezért ha nagy, szembetűnő figyelmeztető jelekre várunk, akkor elkéshetünk” – figyelmeztet a pszichológus.

Bármennyire is vörös posztónak tűnhet a túlságosan megengedő, szabados gyereknevelési elveket valló szülők számára, de igenis ellenőrizzünk, hogy mit néz a gyerek a neten – ezt nem én mondom, hanem a pszichológusok. Igenis nézzünk bele időnként a gyerek gépén a keresési előzményekbe. Durvának tűnik? A gyerek személyes szférájába történő durva beavatkozásnak? Még mindig jobb, mint fáklyaként égő gyereket oltani.

Forrás: Metro Parent


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


0 hozzászólás
bottom of page