És ha a kedvenc youtubered azt mondja, hogy ugorj a Dunába…?
Azt hiszem, más sokadszor írok arról, mennyire károsnak tartom, az úgynevezett influenszerek hatását a gyerekekre, tinikre. De mindig újra és újra írnom kell róla, egyrészt azért, mert mindig szembejön velem egy újabb veszélyes őrület, másrészt úgy látszik, hogy a médiahatóságok nem nagyon tudnak vagy akarnak lépni az ügyben.
Pedig úgy egyébként a tévében-rádióban szigorú szabályok szabályozzák, hogy melyik reklám mikor és milyen módon kerülhet a kiskorú nézők elé. Ez alól egyetlen kivétel van: az internet, azaz a különböző közösségi oldalak, videócsatornák, ahol – remélem, már nem sokáig – egyelőre még szabad a rablás. És ezt a cégek vastagon ki is használják, amikor youtuberekkel népszerűsíttetik termékeiket.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Ami sokszor azt jelenti, hogy az influenszerek – többnyire maguk is tizen-huszonéves tinik, fiatalok – veszélyes mintát mutatnak a kortársaiknak. Így történt ez legutóbb is, amikor egy 20 éves youtuber lány, Susan MacKeen olyan videóval jelentkezett a csatornáján, melyen azt mutatták be, hogy nyári barangolásaik során minden városban a Tinder nevű társkereső applikáción választottak maguk mellé két fiút, akikkel aztán bejárták az adott várost. Ily módon két amerikai nagyvárosban, Portlandben és Seattle-ben is úgy fedezték fel a terepet, hogy két vadidegen férfi kalauzolta őket a vadidegen városban.
Azt csak a legvégén árulták el – de legalább elárulták −, hogy a világjárás eme különös formáját bemutató videót nem más, mint maga a Tinder szponzorálta. Azt nem mellesleg megjegyzem, hogy ennek az ifjú hölgynek 2,3 millió követője van, és egy-egy videójára több százezren kattintanak.
Nyilván ennek is betudható, hogy a videó megjelenése után nem sokkal megjelentek azok a vélemények, hogy a Tinder nem éppen a legbiztonságosabb módja sem az ismerkedésnek, sem pedig ismeretlen helyek felfedezésének – ezért nem feltétlenül üdvözlendő, ha nagy követőtáborral és látogatottsággal rendelkező youtuberek ezt állítják mintaként a nézőik elé. És itt ismét emlékeztetni kell arra, hogy ezeket a videókat szép számmal rendszeresen nézik akár már 10-12-13 éves gyerekek is! Az a korosztály, akik elé csak igen szigorú szabályok szerint kerülhetne bármilyen reklám, ha más médiatermékben jelenne meg – de a Youtube-ra egyelőre nem nagyon vonatkoznak ilyen szabályok, és amik vannak, azokat is nehéz betartani, ha egyáltalán valaki legalább videó megpróbálkozna vele. és ezt a cégek egyelőre ki is aknázzák, ráadásul olyan hirdetésformát valósítva meg ezáltal, amiben a „csak egy lány a szomszédból” pszichológiája alapján kortársak beszélik rá a fiatalokat egy-egy termék vagy szolgáltatás megvételére.
Nem vadonatúj elképzelés egyébként az, amit Susan McKeen – vagy a Tinder marketingese? – kitalált a videó tematikájául. Mostanában többször olvastam olyan híreket, hogy fiatal lányok-nők utazás közben erőszak áldozatává váltak olyan helyi férfi által, akiket társkereső oldalon ismertek meg.
Kockázat és túlfogyasztás
Lehet tehát akár veszélyes is a minta, ami az influenszerektől lejön. De ha nem veszélyes, akkor is minimum káros, mert – legalábbis az esetek jelentős részében – elképesztő túlfogyasztásra ösztönöz: ezt is vedd meg, meg anélkül sem lehet élni. A hazai influenszer-felhozatalt elnézve, mintha az influenszerek egyetlen célja az lenne, hogy bemutassák, milyen jól élnek, mi mindenre telik nekik – vagy legalábbis elhitessék ennek látszatát. Elképesztő mennyiségű silány holmit összevásárolnak például gagyi kínai webshopokról, és nagyon sokszor nem is derül ki a videóból, hogy nem is maguk vásárolják, hanem ingyen kapják a nagy halom full műszálas ruhát, amitől az ember már ránézésre is izzadni kezd. Amiről csak az őszinte véleményüket mondják el, akkor is, ha az a cégre nézve nem kedvező... hát persze... A cégek „csak” egyetlen dolgot kérnek cserébe: egy videót, amiben az influenszer bemutatja, hogy milyen jó vásárt csinált ezekkel a ruhákkal vagy bármilyen más termékekkel. Az nem követelmény, hogy egyértelműen kiderüljön a videóból az is, hogy szponzorált tartalomról van szó.
No, és ez az a pont, ahol talán meg lehet fogni ezeket a cégeket – bár vannak fenntartásaim, hogy a világ másik felén működő webshoppal szemben milyen tényleges eszközeik vannak a magyar hatóságoknak.
A Privátbankáron olvastam a múltkor, hogy 2016 óta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több esetben is indított eljárást influenszerek ellen. A z indok: a fogyasztók megtévesztése, mivel úgy népszerűsíttetek termékeket vagy szolgáltatásokat, hogy nem tették egyértelművé a nézők előtt, hogy cégek által szponzorált videókról van szó. Nem véletlen, hogy a GVH által indított eljárások között kitüntetett helyet foglalnak el a gyerekeket célzó reklámok. A jogszabály ugyanis tiltja, hogy a reklám közvetlenül felszólítsa a gyereket az adott termék megvételére vagy arra, hogy beszéljék rá szüleiket a vásárlásra – azaz nem manipulálhatják közvetlenül ezt a különösen fogékony és tapasztalatlan korosztályt.
Egy ügyvéd kétségeit fejezte ki a Privátbankárnak azzal kapcsolatban, mennyire egyértelműek az erre vonatkozó szabályok. Néhány eljárás indult ugyan, de ez nem vezetett a piac megtisztulásához, és sok kérdés továbbra is tisztázatlan.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!