Manapság már könnyű dolga van annak a szülőnek, aki minden pillanatban tudni akarja, hol van, mit csinál éppen a gyereke. Kérdés persze, hogy nem rejlenek-e komoly veszélyek a nyomkövető applikációkban (a kérdés költői volt, mert persze, hogy rejlenek). De még ennél is komolyabb és egyben izgalmasabb probléma az, miként hat a bizalomra, a szülő és gyerek közötti kapcsolatra az, ha – akár csak őszinte féltésből is, de – „nyomkövetőt szerelünk” a gyerekre. Az erre alkalmas modern technológia több szempontból is aggályos. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Már egy korábbi cikkben szóba került ez a téma, amikor azt kérdeztem: jó-e, ha a digitális pórázt szerelünk a gyerek nyakába. A kérdé

Szinte nem telik el úgy év, hogyne szólnának hírek súlyos kutyatámadásokról, szétmarcangolt gyerekekről. És ezeknek az eseteknek igen jelentős része abból adódik, a gyerekek egyszerűen nem ismerik fel vagy nem értelmezik helyesen az állat jelzéseit. Tipikus hiba például, hogy bár a gyerek felismeri, hogy a kutya fél, de helytelen helyzetmegoldást választ, például meg akarja ölelni az állatot, hogy megnyugtassa. Pedig ez is tanulható és tanítható, és ezzel a tragikus esetek száma is jelentősen csökkenthető. Lenne. Ha erre is megtanítanánk a gyerekeinket. De nem tesszük. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Kutyatámadások voltak, vannak és lesznek. És az áldozatok sokszor sajnos gyerekek.

Bár egészen mostanáig azt hallottuk, hogy a gyerekeket gyakorlatilag nem veszélyezteti a koronavírus, most ijesztő jelek érkeznek elsősorban brit kórházakból arról, ahogy a betegségnek gyerekek között egy speciális formája terjedhet, mely akár halálos is lehet. Az összefüggés a járvánnyal még nem teljesen bizonyított, de vannak jelek arra, hogy a két dolog nem független egymástól. A tünetek egy már régóta ismert betegségre hasonlítanak, ám az utóbbi néhány hétben ugrásszerűen megnövekedett a hasonló esetek aránya, ami mindenképpen gyanús. A kétéves Bertie-vel akkor siettek szülei kórházba, amikor furcsa, de először ártalmatlannak tűnő bőrkiütések után a láza hirtelen magasra szökött. Az orvo

Miután a babát hazavittük a kórházból, az élet nagy kérdései közé hamarosan bekerül a „kell-e minden nap fürdetni a babát” kérdése is. És az, hogy ha nem, akkor miért mégis igen. (Ez utóbbit mindjárt megmagyarázom.) Vannak, akik szerint a napi fürdés elengedhetetlen a higiéniához, míg mások szerint minek naponta fürdetni a gyereket, hiszen csak eszik és alszik, tehát semmi olyat nem csinál, amitől piszkos lehetne. De mi a válasza a kérdésre a gyermekorvosoknak és a bőrgyógyásznak? Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Kezdjük azzal, hogy a szakmai irányelvek szerint – mint amilyen például az amerikai gyermekgyógyászati szakmai testület, az American Academy of Pediatrics útmutatója is – k

Az abortuszért folyamodó nők csaknem fele úgy esett teherbe, hogy használt valamilyen fogamzásgátlási módszert – áll egy brit szervezet közleményében, mely a várandóssággal kapcsolatos tanácsadást tekinti küldetésének. Ez ellentmondani látszik annak a közkeletű vélekedésnek, miszerint abortuszra csak a hebehurgya felelőtlen csitrik mennek. Más kérdés persze, hogy a világ legbiztosabb fogamzásgátlási módszere sem véd meg a nem kívánt terhességgel szemben, ha nem megfelelően alkalmazzák. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! A Brit Terhességi Tanácsadó Szolgálat (British Pregnancy Advisory Service, BPAS) nevű nonprofit szervezet legfrissebb adatai szerint a tavaly abortuszért folyamodó 31

Bizonytalanná vált az életünk, korábban bombabiztosnak vélt dolgok veszítik el érvényüket – a járvány idejére vagy talán örökre. Próbálom elképzelni, milyen lehet ez a helyzet azoknak, akik éppen ebben az ingataggá világban készülnek életük talán legszebb és legfontosabb eseményére. Fogadjátok szeretettel egy háromgyerekes édesanya beszámolóját arról, milyen volt járvány idején szülni. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! „Egy hónappal ezelőtt éppen a 38. hétben jártam, és semmi más nem volt bennem, csak szorongás, düh és félelem. És persze bizonytalanság, mert a kórházi protokollok nemhogy napról napra, hanem szinte óráról órára, sőt percről percre változtak. Először látogatási tilalma

Az április (az International Cesarean Awareness Network, ICAN kezdeményezésére) a császármetszéssel kapcsolatos informálódás, közbeszéd hónapja, mely nem csak arról szól, hogy felhívjuk a figyelmet a magas császárarányokra, hanem arról is, hogy rávilágítsunk többek között arra, miért érdemel kiemelt figyelmet minden császárral szült anya. A kérdés még aktuálisabb a koronavírus-világjárvány idején. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Több fronton is nagy szükség lenne a császáros édesanyák testi-lelki támogatására: az anyákat sokszor még mindig nem informálják kellőképpen arról, mi történik velük és babájukkal a műtét során, nem kapnak lehetőséget arra, hogy kísérőjük velük legyen, az ú

Az általános közvélekedés szerint, valamiből minél több van vagy minél nagyobb, annál jobb. Kérdés persze, hogy ez az újszülött babák méretére is igaz-e. Az biztos, hogy itt is az arany középút az ideális, mert sok szempontból nem kedvező az sem, ha túl nagy baba készülődik éppen a világra. (A makroszómiáról itt írtam korábban.) Mostanában viszont éppen ellenkezőleg, egy olyan tendencia látszik kirajzolódni, hogy a babák egyre kisebb súllyal születnek. De mi ennek az oka? Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Érdekes dolog ez a statisztika – és most nem arra a talán Churchillnek tulajdonított idézetre gondolok, mely szerint „csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam”. Hane

A világméretű koronavírus-járványra válaszul világszerte rohamtempóban új járványkórházakat létesítenek. Nagy-Britanniában öt nagy járványkórházat rendeznek/rendeztek be a tömegesen érkező fertőzöttek ellátására, többek között Londonban, Birminghamben és Manchesterben. Egy közös van ezekben a kórházakban: mindegyiket Nightingale-kórháznak nevezték el. De ki is volt Florence Nightingale? Mit tudunk az NHS Nightingale névadójának életéről azonkívül, hogy módos brit család gyermekeként a krími háborúban ápolónőként segített a sebesült katonákon, ami akkoriban nem volt szokványos egy gazdag családban nevelkedett nőtől? Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! A matematikán át a betegágyig Flore

Mindannyiunk vágya, hogy a gyerekeink boldogok legyenek. A nagy kérdés persze a „hogyan”, mert senkinek nincs a zsebében a bölcsek köve, amikor hazaviszi a babát a kórházból. Csináljuk hát, ahogy tudjuk – hol jól, hol kevébé jól, de mindenképpen jó szándékkal. Egy anya – nem mellesleg orvos – most összeszedte, mi az a tíz titok, amit ismerve hamarább találjuk meg a helyes utat. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! „Az első dolog, amit az egyetemen megtanultam, hogy a gyógyítás nem tudomány, hanem valójában művészet. És ez pontosan így van az anyasággal, a szülőséggel is. Orvosnak lenni és szülőnek lenni abban hasonlóak, hogy mindkettő élethosszig tartó tanulást jelent. Orvos és anya is

A koronavírus az koronavírus, nem pedig kínai vírus vagy sárga vírus. Nem, nem a kínai emberek hibásak a világméretű járvány kirobbanásáért, ezért nem is érdemlik meg azokat a rasszista támadásokat, melyek érik őket világszerte. De akkor honnan jött a vírus? A koronavírusról szinte már mindent elmondtak, amit lehetséges. És szerencsére egyre több mindent tudunk róla. Például azt is, honnan robbant be most hirtelen az emberek közé egy olyan vírus, ami nem vadonatúj, de eddig csak állatokban éldegélte az életét. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Hadd kezdjem egy személyes élményemmel. Nagy ritkán ülök villamosra, de amikor mégis igen, rögtön valami fontos élettapasztalattal leszek gazd

A császármetszésről szólva mind az érintettek, mind a kívülállók álláspontja erősen megoszlik. Sokan, akik császármetszéssel hozták világra a gyermeküket, utólag is meggyőződéssel állítják, hogy a legfontosabb a baba biztonsága – ha császármetszéssel, hát császármetszéssel. Mások viszont úgy élték meg, hogy a császármetszés elvette tőlük a szülésélmény ajándékát. Az biztos, hogy a császármetszés megítélésében még mindig jelentős szemléletváltásra van szükség mind az anyák, mind a közvélemény részéről. A cikk végére egy történetet hoztam, mely azt példázza, hogy még az egészségügyi dolgozók némelyikére is ráfér egy kis ködoszlatás. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! A császármetszésről

Új sorozat indul az Anyás-Apáson. Arra gondoltam, hogy egy-egy jellemző és/vagy érdekes videó kapcsán előszedem az Anyás-Apás korábbi cikkei közül azt, amit leginkább illik a témához, egy kis plusz információt nyújtva a kérdésben. Nem ígérem azt, hogy heti vagy bármilyen rendszerességgel jelentkezem majd ilyen cikkekkel, hiszen minden attól függ, mikor kerül elém olyan videó a Youtube-on vagy máshol, amihez hozzá tudok párosítani egy vagy több korábbi Anyás-Apás-cikket. A sorozat első darabjában az ortorexiáról lesz szó, azaz arról, amikor az egészséges – vagy annak vélt – étkezés kényszerré válik. Az alábbi videóban egy népszerű magyar youtuber beszél arról, miért lett elkötelezett vegán an

Járvány van, nem csoda hát, ha fertőtlenítünk úton-útfélen, locsoljuk a fertőtlenítő szereket, ahová csak érjük. De talán nem is gondolunk arra, hogy azzal, hogy mostanában azok is bedobják a retikülbe a kis flakon kézfertőtlenítőt, akik korábban nem használták, és a háztartásban is több fertőtlenítőszer fogy a szokásosnál, egy újabb veszélyforrást is bevittünk az otthonainkba. A járvány nem kívánt következménye, hogy megugrott a gyermekkori fertőzések száma, ezen belül is a leggyakoribb, hogy kicsi gyerekek tévedésből vagy játékból a mostanában szinte „alapfelszerelésnek” számító kézfertőtlenítőt eszik/isszák meg. Tetszett?Kövess és lájkolj a Facebookon! A táskába dobható méretű kézfertőtle

Úgy tűnik, hogy a járvány és a betegség hosszabb időre kisajátította magának az újságok, hírportálok címoldalát. A betegség témája nagy költőink műveiben is régóta megelevenedik, ki keserűbben, ki derűsebben, ki beletörődően ír róla. Mi más lenne hát a legújabb kvíz témája, mint magyar költők - talán kevésbé ismert - versei saját vagy mások betegségeiről, szenvedéseiről. Ha magát a verset még soha nem hallottad, talán akkor is rá lehet ismerni a szerzőjére a stílus alapján. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! A mostani kényszerűen bekuckózós időszak pedig talán arra is jó alkalmom, hogy hosszú idő után ismét leemeld kedvenc költőd kötetét a könyvespolcról és belefeledkezz a rímekbe. No

Az utóbbi napokban megszaporodtak azok a hírek, melyek szerint azokban az országokban is csökkenteni igyekeznek az otthonszülések számát, ahol ez egyébként rendszerszinten áll rendelkezésre a várandósok számára, akár közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretében. Sőt egyre több helyen kategorikus tiltást is bevezetnek az otthonszülések vonatkozásában, így a járványhelyzetre tekintettel azok is kórházba kényszerülnek, akik eredetileg otthon tervezték világra hozni gyermeküket. Ezeket a híreket olvasva arra gondoltam, érdemes lenne utánanézni, milyen indokkal hozzák ezeket a tiltásokat, ezekből mit érdemes beemelni a személyes döntéseinkbe, egyáltalán: ezekben a koronavírusos időkben hol is

A koronavírus-járványt már szinte minden aspektusból kiveséztük. Van azonban egy olyan szempont, melyről eddig szinte egyetlen szó sem esik. Ez pedig a párkapcsolati erőszak elszaporodása a korlátozó intézkedések közepette. Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres éppen a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormányoknak a járvány közepette kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre és az áldozatok védelmére. Mert a párkapcsolati erőszak a kényszerű összezártságban akár végzetes méreteket is ölthet. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! A mostani időszak igencsak próbára teszi a családokat, még azokat is, melyek alapesetben, békeidőben jól működnek. Hiszen hosszabb időt vagyunk k

Akik nem az országos tisztifőorvos asszony frizurájával és blézerével vannak elfoglalva a napi tájékoztatókon, sokszor igen érdekes információkhoz juthatnak a világban dúló koronavírus-járványról. A napokban hangzott el például, hogy felmerült, hogy kisebb arányban halálos a vírus azoknál, akik gyermekkorukban megkapták a BCG oltást. Most ezzel kapcsolatban hoztam további információkat. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Akik régebb óta olvassák az Anyás-Apást, tudhatják, hogy sok minden más mellett a védőoltásokat is a szívügyemnek tekintem. Azt gondolom, hogy a mai korszerű vakcinák áldást jelenthet az emberiségnek, és szerencsésnek tartom magunkat itthon azért, mert a világ egyik l

Gyakorlatilag az internettel egyidős az a probléma, hogy higgyünk-e annak, amit az interneten látunk-olvasunk. Mert az interneten minden megtalálható – és annak az ellenkezője is. Nem mindegy, honnan tájékozódunk, és különösen igaz ez mostanában, járványveszély idején. A mai témául azt választottam, hogyan tanítsuk meg a gyerekeinknek, hogyan használják okosan az internetet, mi alapján tudják elkülöníteni a hiteles és megbízható információkat a bizonytalan vagy tudatosan megtévesztő forrásoktól. És a legvégén azt is elárulom, mi okozta a mostani koronavírus-világjárványt. És hogy mi nem okozta. Tudom, hogy nehéz terepre tévedtem, mert ahogyan körülnézek, ezzel a szülők jelentős része sincs t

Ma egy nagyon laza, könnyű kis kvízt hoztam. Talán bele sem gondolunk, de sok olyan "dolog" található a testünkben, melyek egészen már formában megtalálhatók a szűkebb vagy tágabb környezetünkben, legyen az sziget, vitorla vagy kalács. A mai kvíz nagyon egyszerű: ha nem egy laza vitorlázásra gondolunk egy lakatlan sziget felé, akkor ezek vajon hol találhatók a testünkben? Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Nos, hány pontot gyűjtöttél? Fotók: Getty Images #kvíz #emberi_test Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikóradiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíróNe feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Az Anyás-Apás korábbi kvízeit